Az öröklési jog sokféleképpen csoportosítható; a szükséges jognyilatkozatok alapján két nagy csoportja van, attól függően, hogy szükség van-e az örökhagyó nyilatkozatára, illetve az örökös elfogadó nyilatkozatára az örökséggel kapcsolatban.

Magyarországon ez úgy működik, hogy az örökhagyó halálával az örökös útja megnyílik az örökség felé, a törvény úgy szabályozza, hogy valaki mindenképp örökössé válik. Ezt azt jelenti, hogy nincs, nem lehet „úratlan” hagyaték, a magyar jogrendszerben nincs olyan, hogy egy hagyatéknak nincs örököse, ha így lenne (vagy mert nincs törvényes vagy végrendeleti örökös, az nem lelhető fel, vagy minden ilyen örökös az öröklésről lemondott, azt visszautasította, vagy abból kizárták), akkor végső esetben a Magyar Állam lép elő örökösnek.

Amennyiben az örökhagyó után maradt végintézkedés (végrendelet), akkor amennyiben az alakilag és tartalmilag érvényes, az a mérvadó az öröklés sorrendjében, amennyiben ilyen nincs, akkor a jogszabályban meghatározott módon – úgynevezett törvényes örökléssel - történik az örökség átszállása, felosztása. A Magyar Állam minden esetben törvényes örökös.

Kik örökölhetnek?

Törvényes örökösnek tekinthető a törvény alapján az örökhagyó egyenesági leszármazottai vagy felmenői, az új PTK alapján pedig már a házastárs is, Az ő kiesésük esetén következnek az oldalági rokonok, majd végső soron a Magyar Állam. Főszabályként az örökösök egyenlő arányban örökölnek, vagyis a gyerekek között mindent egyenlően kell felosztani, valamint házastárs élete végéig tartó haszonélvezeti jogot örököl a lakott ingatlanra, valamint emellett minden másból egy gyermekrésznyi rész illeti meg. Végintézkedés esetén, amiről az örökhagyó nyilatkozott, azt annak megfelelően kell tenni, amiről esetleg nem, annál a törvényi rendelkezés a mérvadó, az öröklési rendet is beleértve.

Hagyatéki eljárás

Ha szükséges, a hagyatéki tárgyalást megelőzi a hagyatéki leltározás, amiben számba veszik az örökölhető ingatlanokat, ingóságokat. Ez abban az esetben elengedhetetlen, ha az örökös még magzat, kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve, ha ismeretlen helyen tartózkodik.
A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor az illetékes jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.

A hagyatéki eljárás során érdemben eljáró személy minden esetben a közjegyző, akinek tisztáznia kell a végrendelettel kapcsolatos tudnivalókat, az örökösök személyét, jogállását, valamint jogát az örökséghez, az esetleges köteles részek arányát.

Az örökösödési eljárás lezárására szolgál a (teljes vagy ideiglenes hatályú) hagyatékátadó végzés.

Az örökséget vissza is lehet utasítani, amennyiben olyan dolgot örököl, amivel soha nem foglalkozott, nincs rá szüksége, vagy amikor a passzívumok (vagyis a tartozások) értéke meghaladja az aktívumokét.

Még oldalakon keresztül fejtegethetnénk az öröklési joggal kapcsolatos tudnivalókat, de sokkal személyre szabottabb lesz, ha problémájával felkeres egy jó ügyvédi irodát, mint amilyen például a Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda, ahol a jogágban jártas szakemberek készséggel állnak rendelkezésére.