Schmidt Orsolya, az egyesület elnöke elmondta, évek óta érkeznek hozzájuk olyan kérdések, hogy van-e mód arra, hogy támogassák az épület megújítását.Több féle megoldási javaslat született, a tulajdonos pápai önkormányzattal együttműködve, végül arra jutottak, hogy az egyesület létrehoz egy alszámlát, kimondottan erre a célra. - Hiszünk abban, hogy sok kicsi sokra megy alapon egy napon rendelkezésre fog állni egy nagyobb összeg ezen a számlán, amely hozzájárulhat az épület felújításához - mondta az elnök hozzátéve, terveik között szerepel egy emléktábla kihelyezése a megújult épületben, amelyen a felajánlók nevei szerepelhetnek majd, de természetesen anonim módon is van lehetőség az adakozásra.

Áldozó Tamás örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy egy ilyen akció létrejött, mivel az önkormányzatnak az állagmegóváson túl nincs pénze az épület felújítására. Felidézte, korábban több tervdokumentáció is készült a zsinagóga felújítására, későbbi hasznosítására vonatkozóan, ezek a tervek ma is rendelkezésre állnak, sajnos azonban ezidáig forrást nem sikerült hozzájuk találni. A polgármester bízik abban, hogy ez az adománygyűjtő akció hozzá fog járulni ahhoz, hogy végre lehetőség legyen ezen tervek megvalósítására.

Dr. Áldozó Tamás nem csak szavakban, de tettekben is az ügy mellé állt, és maga is elutalt egy összeget az egyesület számlaszámára.

Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület alszámlájának száma, amelyre az zsinagóga felújítására szánt összegeket el lehet utalni:

Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület
Budapest Bank
HU72-10101054-57046100-01005009

A Petőfi utcában álló pápai zsinagóga valaha Veszprém megye legnépesebb zsidó közösségének imaháza, Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógája volt. Az építése, melyhez Esterházy Pál gróf is hozzájárult százezer téglával, 1844-ben kezdődött, 1846. szeptember 11-ei átadásakor a zsinagógát a frissen megválasztott Lőw Lipót rabbi magyar nyelvű beszéddel szentelte fel. A második világháborúban a zsinagóga súlyos károkat szenvedett. 1944. június 1-jén a szomszédos utcákban (az Eötvös, a Rákóczi, a Szent László és a Bástya utcák között) hozták létre a pápai gettót, ahol a város és a környező falvak zsidó lakosait (több, mint két és félezer főt) összezsúfolták, majd június 30. és július 3. között marhavagonokba zsúfolva útnak indították Auschwitz felé. A német csapatok a templomot lóistállónak használták, a padokat pedig felhasogatták tűzifának. A deportált zsidók közül alig néhány százan tértek haza élve, majd később közülük is sokan emigráltak.A zsinagógát 1945-ben Eisenberg Akiba győri, későbbi bécsi főrabbi és Lőwy Lázár főkántor újjáavatta, de a hitközség megfogyatkozott létszáma miatt az épület a világháború óta javarészt kihasználatlanul áll, illetve bútorraktárnak használták. Felújítása és kulturális hasznosítása az 1980-as évek óta napirenden van, de forráshiány miatt a mai napig nem kezdődött meg. Jelenleg azElfeledett szomszédok – Családok, sorsok, történetek a pápai zsidóság két évszázadából című kiállítás látható az épületben.(Forrás: Wikipedia).