A litván kormány vissza akarja állítani a kötelező katonai szolgálatot a balti országban az orosz fenyegetés miatt. Magyarországon 2004-ben törölte el a parlament a sorkötelezettséget, de például Ausztria következetesen kitart a kötelező szolgálat mellett - derül ki aNapi

Litvániában hamarosan ismét kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük a férfiaknak - jelentette a BBC. A lépést a jelenlegi geopolitika környezettel kapcsolatos aggodalmak indokolják - jelentette ki Dalia Grybauskaite államfő. A kormány ötéves időszakra hozná vissza a sorkötelezettséget, hogy felgyorsítsa a hadsereg személyi állományának feltöltését.
A javaslatról még döntenie kell a parlamentnek. Grybauskaite nem tért ki arra, hogy az Ukrajnában kialakult háborús helyzet állna a kormánydöntés háttéreben, de a szomszédos balti államok világossá tették aggodalmukat Oroszország agressziója miatt.

Litvániában 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot. A visszaállított szabályok szerint a 19 és 26 év közötti férfiak várhatják majd a behívót kézbesítő postást. Van néhány kivétel: az egyetemi hallgatók és a gyermeküket vagy gyermekeiket egyedül nevelő apák felmentést kapnak a szolgálat alól. Évente 3500 fiatal férfit várnak a kaszárnyákba.

Nem kérnek az oroszokból

Egy másik balti állam, Lettország védelmi minisztere nemrégiben szintén arról beszélt, hogy meg akarják erősíteni a hadsereg személyi állományát. A miniország 7000 fős katonaságot tervez, ám egyelőre nincs szó a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről.

Litvánia, Lettország és Észtország a Szovjetunióból való 1991-es kilépés után kérte felvételét a NATO-ba. A litvánokat az idegesíti legjobban, hogy országuk közvetlenül határos a kalinyingrádi orosz enklávéval. Az orosz hadsereg 9000 katonát és 55 haditengerészeti járművet megmozgató hadgyakorlatot tartott ebben a térségben tavaly decemberben.

Idegeskedés

Néhány hónappal korábban, szeptemberben Eston Kohver észt biztonsági tisztet a határ mentén kémkedés vádjával letartóztatták az orosz hatóságok. Vita alakult ki arról, hogy észt vagy orosz területen tartózkodott-e ekkor. Az ügy megterheli az észt-orosz viszonyt.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország kiterjesztheti ukrajnai akciót a balti államokra. Ehhez kihasználhatja az ezekben élő orosz kisebbségeket, vagy az érintett országok szinte teljes körű orosz energiafüggőségét, vagy kibertámadásokat indíthat. Lengyelország, Litvánia és Ukrajna közös katonai egység felállításáról állapodott meg 2014 szeptemberében. Az egységnek két éven belül össze kell állnia.