A Pápa-környék legelső Petőfi-bicentenáriumi emlékhelyét, Petőfi-emlékművét avatták fel az idén 800 éves Vanyola községben, Vajda Péter magyar reformkori irodalmár-természetbúvár-pedagógus-társadalomkritikus szülőfalujában, 2022. június 25-én, szombaton délelőtt.

Az emlékállítás nem volt véletlen: Vanyola szülötte, Vajda Péter gyakorlatilag „előfutára” volt a költő-forradalmár, nemzeti hős Petőfi Sándornak, valamint az 1848/49-es magyar polgári forradalom- és szabadságharcnak; Petőfi pedig méltó, „szellemi utódja” volt Vajdának.

Vajda Péter felvilágosult eszmeisége, gondolatvilága hatott Petőfi Sándorra. Petőfi élénken követte, nagy becsben tartotta a jobbágyszármazékú, alulról felemelkedett Vajda erőfeszítéseit, „hadakozásait”, szinte példaképként tekintett rá. Amikor 1846 februárjában Vajda elhunyt, Petőfi külön verssel, a „Vajda Péter halálára” cíművel siratta el, búcsúztatta el őt. Szarvasi sírjához is elzarándokolt a kegyeletét leróni.

Petőfi Sándor „Vajda Péter halálára” című költeményének utolsó két sora: „Legkeserűbb az én könyűm, ki benned / A függetlenség hősét siratom!” – felirat került a most avatott, vanyolai, Petőfi-bronzdomborműves emlékkőre is, emlékeztetve a jelent és az elkövetkező nemzedékeket a Vajda-Petőfi-féle intellektuális, „előd-utód” összefüggésre.

Az emlékmű Vajda Péter szülőhelyének fő terén, a romantikus stílusú evangélikus templom hátulsó részétől nem messze (egyébként Vajda Péter és Petőfi Sándor is lutheránusok voltak), egy igen esztétikusan kialakított, piros-fehér-zöld színvilágot tükröző, kör-alakú emlékpark közepén került felállításra; pontosan egy kör közepén. A kör a teljesség, az egész szimbóluma, mint végtelen vonal egyszerre az idő és a végtelenség jelképe, szimbolizálja a múltat, a jelent és a jövendőt; így jelezheti a „szellemi előd-utód”, Vajda és Petőfi kapcsolatát, „szellemi” egybeforrását is. Erre utalt avató gondolatai között dr. Kovács Zoltán, a térség országgyűlési képviselője is, aki a jelenlévő ünneplők előtt arra is felhívta a figyelmet, hogy:

Petrovics Sándor Kiskőrösön, de Petőfi Sándor a Vanyola melletti Pápán „született”, hiszen éppen 180 évvel ezelőtt – 1842 júniusában – pápai diákként, a református kollégiumi képzőtársulat érdemkönyvében vetette papírra legelőször a Petőfi nevet a „Tolvaj huszár” című románca alatt. Dr. Kovács Zoltán azt is kiemelte, hogy Magyarország Kormánya jelentős forrásokat biztosít a 2022/23-as Petőfi-bicentenárium méltó megünneplésére, határon innen és túl.

Emlékbeszédében Kerecsényi Zoltán, a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) ügyvivője, a PVE pápai, Pápa környéki Petőfi-emlékprojektjének koordinátora Vajda Péter és Petőfi Sándor boldogságkereséséről, a minden halandó számára egyenlő méltóságot, jogosságot óhajtásukról, az emberi létezés céljait vizsgáló gondolataikról elmélkedett; Vajda és Petőfi írásaiból gazdagon idézett. Úgy fogalmazott, hogy Vajda Péter és Petőfi Sándor mindig túllátott a jelenen, elképzeléseiket, tetteiket rendre a jövőhöz igazították, hirdetve, hogy nem hátrafelé, hanem előre, a jövőbe kell tekinteni. Az 1840-es évek elején Vajda Péter fogalmazta meg kortársai számára a haza „korszerű” fogalmát, hogy a haza alapja a jogokban részesítendő nép, mely a társadalmi átalakulás, a polgárosodás letéteményese és mozgató ereje.

Varga Rita polgármester azt hangsúlyozta, hogy Vanyola sohasem volt nagy község, de Magyarország több mint ezeréves múltjába szorosan beleilleszkedett hitével, megtartó erejével, hűségével. A vanyolaiak az elmúlt 800 év alatt mindig „megcselekedték, amit megkövetelt tőlük a haza”, a vészterhes időkben helyi kis egyházaik, gyülekezeteik prédikátorai és lelkipásztorai segítették megtartani a keresztény hitet, fiaik vérüket sem voltak restek áldozni a haza oltárán, szabadságküzdelmekből, háborúkból, világháborúkból visszatérve-hazatérve, asszonyaikkal, lányaikkal karonfogva reménységgel tovább építkeztek, támaszokat adva a jövőnek, az elkövetkező generációknak. A kicsi település iskolapadjaiból a szűkebb és tágabb haza előmozdítói indultak útnak, „településünk adta a számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány születését jelentő magyar reformkor nagy polihisztor-poétáját, Vajda Pétert, Petőfi Sándor előfutárát. A modern, polgári Magyarország megteremtéséhez elvezetni segítő Vajda Péter és Vanyola község neve szorosan egybeforrt, s erre mindmáig büszkék vagyunk.

Értékvesztett világunkban fontos emlékeznünk és emlékeztetnünk. A hit mellett megnyugtató belekapaszkodni ebbe a 800 évbe. Ennek kifejezésére állítottuk a falu központjában az emlékkövet, hogy emléket hagyjunk ez által is az utókornak” – mondta a 800 éves település vezetője.

Az ünnepi eseményen fellépett a Vanyolai Asszonykórus, továbbá verses-zenés-táncos műsort adtak a helyi óvodás gyermekek.

A program keretében a PVE Petőfi-emlékprojektjének plakettjeit is átnyújtotta Kerecsényi Zoltán Varga Rita és dr. Kovács Zoltán számára; elismerve, megköszönve a lokális – vanyolai, pápai – Vajda és Petőfi emlékőrzéseket huzamos ideje segítő fáradozásaikat.

Varga Rita, dr. Kovács Zoltán és Kerecsényi Zoltán közösen leplezték le, illetve koszorúzták meg az új emlékművet.

(Forrás: PVE-Hírlevél, vanyola.hu,
fotók: PVE)