Városlista
2021. április 20, kedd - Konrád, Tivadar

Hírek

2020. Március 15. 10:00, vasárnap | Helyi
Forrás: EpVE

160 esztendeje hunyt el Gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”

160 esztendeje hunyt el Gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet méltó pápai emlékállítást kezdeményez a reformkor egyik legfontosabb alakja tiszteletére.

Gróf Széchenyi István hatalmas és páratlan életműve nemcsak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság, az utókor számára is igen fontos üzeneteket, értékeket hordozó forrás lehet. Cselekvő hazaszeretete minden magyar ember számára példaértékű volt, és lehet. Nem véletlenül nevezte őt még politikai ellenfele, Kossuth Lajos is a „legnagyobb magyarnak”. Széchenyi írásai, szellemi tevékenysége és megvalósult projektjei révén kezdődött a modern polgári Magyarország kiépítése.

A régi pápaiak már korán fölfigyeltek és figyeltek Széchenyi István szavaira, tetteire. Amikor 1827-ben a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében Széchenyi életre hívta a Nemzeti Casinót – melyben „politika pártszínezet és osztálykülönbség a tagok felvételénél vagy kirekesztésénél mérvadó” nem lehetett –, mely fontos terepe lett a reformkori magyar közéletnek, a vidék városainak sorában, Veszprém megyében az elsők között Pápán nyitotta meg kapuit ilyen egyesület, mely a település kulturális identitása szempontjából – kisebb megszakításokkal – meghatározó szerepet játszott szinte egészen a második világégésig.

Széchenyi járt Pápán, az 1809. október 14-én Schönbrunnban megkötött békét követő pápai szemlegyakorlaton, testvérével együtt.* (Erre a pápai kötődésre 2017. január 12-én, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár falai között, az Egervölgyi Dezső Széchenyi-gyűjteményéből rendezett kiállításon még dr. Áldozó Tamás polgármester is utalt megnyitó beszédében.) De Széchenyi ifjúkori katonáskodása idején való itt jártán kívül nem hallgatható el az sem, hogy jó személyes kapcsolatot ápolt a néhai jeles pápai filozófussal, természettudóssal, a Pápai Református Kollégium tanárával, Tarczy Lajossal. A pápai professzorra a gróf nagycenki birtokán látott mintagazdaság oly hatással volt, hogy Pápán is igyekezett létrehozni hasonlót. A számos természettudományi tankönyvet író Tarczy – melyekkel részt vállalt a magyar nyelvű szaknyelv kialakításában – munkája elismeréseképpen előbb levelező, majd rendes tagja lehetett a Széchenyi alapította Magyar Tudományos Akadémiának is. A „legnagyobb magyar” 1831-ben kiadott Világ című művét városunk egykori református főiskolai könyvtárának e szavakkal ajánlotta-dedikálta: „A Pápai Református Collegium Könyvtárának legmélyebb tisztelettel Széchenyi István.”** Ezt az eredeti kézírásos Széchenyi-dokumentumot ma is igen becses ereklyeként őrzik a Pápai Református Gyűjteményekben.

1848/49 után, eleinte titokban, aztán a békésebb időkben már jól látható helyen, a pápai és a Pápa környéki falvak házainak szobafalain is ott függött Kossuth képe, mintegy ébren tartva a magyar szabadságvágyat. De Kossuth mellett Széchenyi tisztelete is megvolt mindig e tájon is. A XIX. század végén, a XX. század elején, a Kossuthról elnevezett utcák után nem véletlenül kezdtek szaporodni a Széchenyi nevét viselő utcák sem. A pápaiak korai Széchenyi-tiszteletét jelezte, hogy a város másik „Fő terét”, a korábbi Séta teret – a mai Március 15. teret – 1902-ben Széchenyiről nevezték el, mely 75 évvel ezelőttig, 1945-ig azt is viselte. Azonban a pápai rendőrkapitányság utcája, a korábbi Gelencsér-Fazekas utca 1926 óta, elnevezése óta napjainkig folyamatosan a Széchenyi István utca nevet viseli.
Tehát Széchenyi István emlékezetét ez az utca őrzi egyedül városunkban. Nagy kortársainak, politikustársainak, mint például Kossuth Lajosnak, vagy Deák Ferencnek az emlékét nem egy és nem kettő szobor, emléktábla, emlékjel hirdeti Pápán, de Széchenyiét egy sem. Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet úgy véli, ezt az adósságot ennyi idő után illő lenne a pápaiaknak törlesztenie, ezért az idei március idusa, s az alig egy hónap múlva lévő idei kerek 160. Széchenyi-évforduló jegyében kezdeményezni szeretné egy méltó köztéri Széchenyi-mellszobor, vagy emléktábla, vagy emlékjel fölállítását Pápa város polgármesterénél, illetve Pápa város képviselőtestületénél. Hasonlót, mint például az áruház melletti Kossuth-szobor, vagy a Kossuth utca végi, Tansütő falán lévő domborműves Kossuth-tábla, vagy a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma főépületének Jókai utca felőli oldalán látható Jókai-emlékjel. Ez a szóban forgó, elképzelt-kezdeményezett pápai Széchenyi-emlékszobor, vagy emléktábla, vagy emlékjel (amely az idei esztendő folyamán valósulhatna meg) helye akár a Széchenyi utca és Gyurátz Ferenc utca találkozásánál, vagy az egyik Széchenyi utcai névtábla alatt, vagy akár a rendőrség épületének homlokzatán is méltó lehetne.


Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet nevében
Kerecsényi Zoltán ügyvivő, lokálpatrióta

Pápa, 2020. március 15.


________________________


Gróf Széchenyi István (1791-1860)

Az 1791. szeptember 21-én világra jövő Gróf Széchenyi István ősei harcos katolikusok, a Habsburg-ház politikájának támaszai voltak. Édesapja a Nemzeti Múzeumot alapító Széchenyi Ferenc, édesanyja Festetich Júlia, a keszthelyi Georgikon alapítójának nővére. Gyermekkorában sokat időzik Nagycenken és Sopronban. Szinte gyermekfővel lép a katonai pályára, 1808-tól huszártisztként részt vesz a napóleoni háborúkban. (A győri vereség után, 1809 augusztusában új hadrendbe sorolják a hadsereg alakulatait. Az 1809. augusztus 25-i parancsban a két ifjabb Széchenyi fiút, Pált és Istvánt, a II. tartalékhadtest főszállásmesteri törzsébe osztják be. Az 1809. október 14-én Schönbrunnban megkötött békét követően, szemlegyakorlatra készül a felkelés lovassága 12. ezredének és 1. osztályának egysége Pápán, köztük a két Széchenyi fiú is.) Aztán nyugati és keleti utazások következnek, angol barátai és olvasmányai hatására ekkor már liberális-humanisztikus elveket követ, de a Habsburg-birodalom polgárának vallja magát.
Magyarországon katonáskodva kerül közelebb a hazai viszonyokhoz. Egyszerű magyar parasztok, egykori nevelője, jószágigazgatója, Lunkányi János és mindenekelőtt barátja, a függetlenségi szellemű református erdélyi arisztokrata, Wesselényi Miklós hatására azonosul nemzetével, világpolgárból magyar hazafi lesz.

1827-ben Felsőbüki Nagy Pálnak az országgyűlés alsótábláján elhangzó beszéde hatására egy évi jövedelmét fölajánlva megveti a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Pesten megalakítja a Nemzeti Casinót, Lovakrul (1828) című kötetében népszerűsíti a lóversenyeket. Budapestet (e névalak is tőle származik) az ország gazdasági és szellemi központjává akarja emelni. Saját gazdálkodásában tapasztalja, hogy a hazai modernizáció legfőbb akadálya a tőkehiány és a kötött földbirtok. (Egy bécsi bankház a gazdag nagybirtokos Széchenyi hitelkérelmét alkalmilag megtagadja.)

1830-ban jelenik meg korszakos jelentőségű műve, a Hitel. Dessewffy József Taglalat című vitairatára válaszul írja a Világ (1831), és 1833-ban (a cenzúra miatt külföldön) megjelenő Stádium című művét. Javasolja az ősiség eltörlését, a nem nemesek szabad birtokbírhatását, a törvény előtti egyenlőséget, a részleges közadózást, a törvényszékek nyilvánosságát. A harmincas évektől irányítja az Al-Duna szabályozását, kezdeményezi a dunai és a balatoni gőzhajózást, hajógyárat, téli kikötőt, gőzmalmot létesít. Oroszlánrésze lesz az első, Budát Pesttel összekötő híd, a Lánchíd építésének megkezdésében. Bár Wesselényivel barátsága eddigre elhidegül, személyes népszerűsége tetőpontján áll. Ugyanakkor aggódóan figyeli a reformmozgalom gyors térhódítását, mint kapcsolódnak abba egyre szélesebb tömegek, mint merülnek föl egyre radikálisabb követelések. Az átalakulás vezetését a nagybirtokos arisztokráciának akarná fönntartani, s illúziókat táplál a Habsburg-kormányzat jószándékát illetően. Jogos aggodalmakat táplál az orosz nagyhatalom fenyegetésével és a kibontakozó nemzetiségi partikularizmussal szemben. Mindez akkor kerül felszínre, amikor Kossuth Lajos Pesti Hírlapját Kelet Népe (1841) című vitairatában hevesen megtámadja.

A kibontakozó vitában Széchenyi elszigetelődik, a reformellenzék egységesen Kossuth mellett sorakozik föl. A forradalomtól rettegő Széchenyi gróf Politikai program töredékek (1847) című röpiratában minden korábbinál élesebb támadást intéz az égető társadalmi kérdések azonnali megoldását sürgető Kossuth ellen, de 1848-ban, a sikeres áttörés láttán lelkes nyilatkozatokat tesz, s a Batthyány-kormány közlekedés- és közmunka minisztereként a ’48-as politika tevékeny részesévé válik.

A nyílt, fegyveres összecsapás küszöbén idegrendszere összeomlik, egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után a döblingi ideggyógyintézetbe vonul vissza. Csak az ötvenes évek második felében nyeri vissza alkotóerejét. Párbeszédekbe foglalt gyilkos iróniájú vitairatban számol le Bécshez fűződő illúzióival (Nagy magyar szatíra címmel adja ki Károlyi Árpád). Nyomtatásban is megjelenik (1859-ben, név nélkül, Londonban) Ein Blick auf den anonymen „Rückblick” – Egy pillantás a névtelen „Visszapillantás”-ra című röpirata, amelyben Bach bértollnokkal íratott propagandairatát szedi ízekre. Utolsó kéziratos töredékében (Disharmonie und Blindheit – Diszharmónia és vakság) eljut odáig, hogy 1848/49 tragédiájáért az uralkodóházat tegye felelőssé, és a Kossuth vezette ellenzék tevékenysége iránt is megértést mutat. A rendőri zaklatások annyira megviselik beteg idegrendszerét, hogy önkezével vet véget életének 1860. április 8-án. A kortársak politikai gyilkosságra gyanakodnak.

* Schanz Klára Lujza: Gróf Széchenyi István huszártiszt a napóleoni háborúkban, a 7., az 5. és a 4. huszárezredben a 19. század elején. = A magyar huszárság története – A lovasműveltség sajátosságai. Budapest-Zürich, 2004.

** - Kövy Zsolt szerk.: A Pápai Református Gyűjtemény. Pápa, 1987.
- Kerecsényi Zoltán: 210 éve született Széchenyi István - A „legnagyobb magyar”. = Pápai Hírlap, 2001. szeptember 18. sz.

Ezek érdekelhetnek még

2021. Április 20. 19:57, kedd | Helyi

Rangos sportrendezvénnyel avatják fel a Téglagyári úti Sportcentrumot

A VEDAC Dobóakadémia Évadnyitó Dobóversenyére - mely egyben Kis Károly Emlékverseny is lesz - olimpiai bajnok sportolót is várnak.

2021. Április 20. 12:51, kedd | Helyi

Előre utaltak, nem kapták meg a megvásárolt tárgyakat

2021. Április 19. 17:31, hétfő | Helyi

Városi ballagás idén sem lesz, Játékfesztivál viszont talán igen!

Az érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt az idei évben sem lesz lehetőség a hagyományos városi ballagás megrendezésére, a nyári programok azonban elképzelhető, hogy meg lesznek tartva.

2021. Április 19. 08:02, hétfő | Helyi

Halálos baleset miatt teljes az útzár a 83-ason!

Személygépkocsi és autóbusz ütközött frontálisan Győrszemerénél.