Írta honlapján a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokra hivatkozva a Libération francia lap.

A Libération a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva kedden azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én - tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése után - vette át az elnöki posztot Sarkozytől.

Az NSA a szigorúan titkos (Top Secret) jelzéssel ellátott öt titkosszolgálati jelentése az amerikai hírszerzési közösség és az NSA vezetői számára készült - írta a Libération.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak revelációkat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.

A francia államfő ennek ellenére szerda reggel 9 órára összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy "megvizsgálják a sajtóba kiszivárgott információk jellegét, és levonják a szükséges következtetéseket" - közölte az elnöki hivatal.
A legfrissebb, 2012. május 22-i dokumentum egy titkos, Hollande jóváhagyásával tartott megbeszélésekről szól, amelyek témája Görögországnak az eurózónából való esetleges távozása volt. Ugyanezen feljegyzés szerint Hollande azért tartotta titkokban a megbeszéléseket, mert a válság súlyosbodásától tartott, általában nagyon aggasztotta Görögország jövője, s úgy ítélte meg, hogy Angela Merkel német kancellár magára hagyta Görögországot.

A Nicolas Sarkozyt érintő lehallgatásokból az derül ki, hogy a volt elnök 2008-ban azt gondolta, hogy "ő az egyetlen ember, aki képes megoldani a pénzügyi válságot". Két évvel később Sarkozy sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok meghátrált a két ország közötti titkosszolgálati együttműködésben. "Ahogy (Pierre) Vimont (Franciaország akkori washingtoni nagykövete) és (Jean-Davis) Levitte (tanácsadó) értette, a legfőbb akadály az, hogy az Egyesült Államok szeretné folytatni a Franciaország utáni kémkedést" - olvasható a feljegyzésben. Egy harmadik dokumentum pedig Sarkozy és külügyminisztere, Alain Juppé megbeszélésről szól a közel-keleti békefolyamat újraindításáról, amelybe be akarták vonni Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnököt.

Az ötödik kiszivárogtatott jelentés arról szól, hogy hogyan próbált Jacques Chirac volt külügyminiszterének, Philippe Douste-Blazynak megszerezni egy posztot az ENSZ-ben.

A WikiLeaks szerint az államfőkön kívül miniszterek, kormánytisztviselők, illetve Franciaország amerikai nagykövetének kommunikációját is lehallgatta az NSA. A WikiLeaks birtokába jutott egyik titkos dokumentum az Elysée-palota több tisztviselőjének telefonszámát, köztük az államfő közvetlen mobilszámát is tartalmazza.

"Régóta tudtuk, hogy az Egyesült Államoknak megvannak a technikai eszközei, hogy lehallgassák a beszélgetéseinket. Nem vagyunk naivak, a védelmi miniszter és a köztársasági elnök közötti beszélgetések soha nem telefonon zajlottak" - mondta az I-télé hírtelevízióban Michele Alliot-Marie, aki védelmi, majd külügyminiszter volt Chirac és Sarkozy elnöksége idején. "Mindez bizalmi problémákat vet fel a szövetségesek között. Természetesen lesznek következményei az országok között, az emberekkel való kapcsolatokban, és ebből a szempontból ki kell derülnie, hogy ki tudott az egészről" - tette hozzá.

A WikiLeaks szóvivője azt mondta, biztosak az iratok hitelességében.

Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában.

Ugyanakkor Merkelnek és kabinetjének kellemetlen perceket - és számottevő népszerűségvesztést - okozott, hogy később kiderült: az NSA a német titkosszolgálat közreműködésével kémkedett európai célpontok után.