Az Európai Unió által közzétett statisztikák tanúsága szerint Magyarországon meglehetősen kevesen tanulnak felnőtt korban. Az ország komoly lemaradásban van mind a szakképzést, mind a foglalkoztathatóságot segítő kompetenciák megszerzését, mind pedig a nyelvtanulást illetően. Az elmúlt évek ösztönző és támogatási rendszerei már nem működnek, újak viszont még nem léptek a helyükre.

Ugyanakkor megkezdődtek a változások: új Szakképzési törvény született, megjelent az Országos Képzési Jegyzék, és készül az új Felnőttképzési törvény is. A források azonban időközben elapadtak, így a felnőtt tanulók száma tovább csökkent; mindennek következményeként a felnőttképző intézmények is jelentős problémákkal küzdenek.

A Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ), és a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) Magyarország legnagyobb szakmai hagyományokkal rendelkező szervezetei: immár húsz éve tevékenykednek a felnőttképzés ügyéért most mégis tanácstalanok - írják közleményükben. Állításuk szerint azzal kell szembesülniük, hogy jelentősen romlott a felnőttképzés irányítói, alanyai és lebonyolítói közötti párbeszéd színvonala. A szervezetek szerint nincs megfelelő szakmai konzultáció, amire pedig a rendszerek átalakítása idején különösen nagy szükség lenne: segíthetné a folyamatos működést, és felhasználhatná az elmúlt húsz év pozitív és negatív tapasztalatait.

A két szervezet úgy döntött, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a szakmai kérdésekben történő egyeztetésre, valamint a közös érdekérvényesítésre, és álláspontját a nyilvánosság csatornáin keresztül rendszeresen közzé teszi. Céljuk ugyanakkor az is, hogy minden lehetséges eszközzel segítsék az államigazgatás munkáját. Meggyőződésük, hogy mindezzel hatékonyan hozzájárulhatnak a hazai felnőttképzés problémáinak megoldásához.