Az egészségügyi intézményeket és a gyógyászati segédeszköz cégeket, végső soron pedig a betegellátást is veszélybe sodorhatja, ha tartósan gyenge marad a forint. Az egészségügyi ellátáshoz szükséges anyagok, eszközök döntő része ugyanis importból származik - írja a Világgazdaság.

Az egészségügyi ellátáshoz szükséges anyagok, eszközök közel 80 százaléka importból származik. A hazai gyártású termékekhez felhasznált alapanyagok is döntően importból szerezhetőek be. Emiatt a forint tartós gyengülése már rövidtávon is érzékelhetően áremelkedést és ebből eredően költségnövekedést okoz – nyilatkozta a Világgazdaságnak az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke.

Molnár Attila úgy látja, hogy az egészségügyi beszállítók – mivel a kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás őket is sújtja – egyre kevésbé toleránsak az amúgy is fizetési gondokkal küzdő kórházakkal szemben, és a forintgyengülésből eredő költségnövekedésüket igyekeznek érvényesíteni az áraikban. Erre pedig most sokkal inkább lehetőségük nyílik, mint a korábbi években.
A kórházak államosítását megelőzően a közbeszerzési eljárások nyomán jellemzően három-öt éves szerződéseket kötöttek a kórházak a beszállítókkal. Ezzel hosszabb távon az árfolyam-ingadozásból fakadó áremelés is jobban „porlasztható” volt, ami az árakat stabilan viszonylag alacsony szinten tartotta. Napjainkban a kórházakat fenntartó Gyemszi által engedélyezett közbeszerzések időtávja jellemzően egy év, az ilyen rövid időtávra megkötött szerződések esetében viszont az olyan negatív hatások, mint az árfolyam-ingadozás, mint árnövelő tényező sokkal határozottabban jelentkezik – állítja Molnár Attila.

Az árak emelkedésének fedezete azonban az egészségügyi intézményeknél, amelyek finanszírozási alapdíja hat éve változatlan, egyszerűen nem áll rendelkezésre – teszi hozzá az EGVE elnöke. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György úgy látja: mára elkerülhetetlenné vált az alapdíjak korrekciója.

Molnár Attila szerint „belátható, hogy változatlan finanszírozás mellett az egy teljesítmény egységre jutó 150 ezer forintos finanszírozás mellett az ellátás tényleges és indokolt önköltsége tovább fog emelkedni, és várhatóan el fogja érni a 190 ezer forintot. A magasabb önköltség következtében a költségvetési előirányzatok év közben el fognak fogyni.”
Molnár Attila szerint mindezek alapján egyértelmű, hogy tovább nő a kórházak adósságállománya, különösen, hogy tavaly először nem hajtottak végre teljes, csupán részleges adósságkonszolidációt. A helyzetet súlyosbítja, hogy ez évtől, az új államháztartási számviteli rend már nem teszi lehetővé, hogy a kórházak a várható év végi többletbevétel (kórházkonszolidáció) terhére vállaljanak kötelezettségeket.

Mindezek következtében a kórházak gazdálkodási lehetősége oly mértékben beszűkül, hogy az év második felében a betegellátáshoz szükséges anyagokat és szolgáltatásokat már nem csak kifizetni nem tudják, de azok megrendelésére sem lesz lehetőségük. A forint tartós gyengülése miatti költségnövekedés ezt a most a harmadik negyedévre prognosztizálható helyzetet előbbre fogja hozni – állítja az EGVE elnöke.

A kormányhoz fordultak segítségért

A forint esetleges tartós gyengülése azonban más oldalról is veszélyeztetheti a betegellátást. A gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek gazdálkodása már az elmúlt hetekben tapasztalt árfolyamesés is kritikussá vált, egy esetleges további forintgyengülés következtében pedig maga az ellátás is veszélybe kerülhet.

Ennek fő oka, hogy a gyógyeszközök árát tizenegyedik éve befagyasztotta az egészségbiztosító, így a mára minimálisra csökkent árréseket egy-két százalék árfolyamromlás is jelentékeny mértékben befolyásolja. A helyzet megoldása érdekében a cégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség a közelmúltban tárgyalást kezdeményeztek az egészségügyi és a gazdasági kormányzattal.