215 esztendővel ezelőtt, 1808. január 20-án, a Veszprém vármegyei Pápa városától tizenöt kilométerre fekvő, bakonyaljai Vanyola községben látta meg a napvilágot Vajda Péter irodalmár-természetbúvár-pedagógus-társadalomkritikus, aki Petőfi Sándor előfutárának tekinthető.

A 2023. január 20-i, vanyolai Vajda-évforduló az idei Petőfi-bicentenárium, vagyis Petőfi Sándor költő-forradalmár-nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja születésének 200. jubileuma jegyében is telt.

A Vanyola Község Önkormányzata által szervezett emlékünnepségen Varga Rita polgármester elevenítette fel Vajda Péter életének fontosabb állomásait.

Mint mondta, Vajda viharos sorsú magyar értelmiségi volt, aki mindössze 38 évével szállt a sírba. Jobbágyszülők gyermekeként 1808-ban látta meg a napvilágot Vanyolán és Szarvason hunyt el 1846-ban. A soproni evangélikus főiskolán, majd a győri akadémián, azután pedig a pesti egyetem orvosi karán tanult. Az 1830–40-es évekbeli fordításaival és a magyar-latin füvésznyelvi rendszertan létrehozásával úttörő szerepet vállalt a hazai természettudomány kialakításában. Nagy érdeme volt 1841-ben a Természettudományi Társulat megszervezésében, melynek első titkára lett, ám amikor 1843-ban a társulat felvette a „királyi” jelzőt, azonnal lemondott és ki is lépett onnan. Minden valószínűség szerint nem annyira növénytani ismereteit, hanem ez utóbbi gesztusát értékelte Petőfi, amikor „a függetlenség bajnok férfiját” siratta meg.

Vajda egyébként abban is következetes volt elveihez, hogy a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusaként nem Pestet választotta tevékenysége színhelyéül, hanem a szülőföldjétől is igen távoli Szarvasra költözött, ott vállalt állást s virágoztatta fel, emelte országos hírűvé a magyar lutheránusság szarvasi gimnáziumát. Szabad elveiért, függetlenségszeretetéért, szókimondóságaiért számos megpróbáltatást, üldöztetést kellett elszenvednie. Hirtelen halálakor, egész életművéből a függetlenséget emelte ki Petőfi: „És míg ti benne dalnokot sirattok: / Az én könyűim hadd omoljanak / A függetlenség bajnok férfiáért, / Ki e hajlongó, görnyedő időkben / Meg nem tanúla térdet hajtani, / Ki sokkal inkább hajtá le fejét a / Szabad szegénység kőszikláira, / Semmint a függés bársony pamlagára.”

Éppen ezért nem volt az véletlen tavaly nyáron, hogy a Pápai járás első Petőfi-bicentenáriumi emlékművét éppen Vanyolán állították fel. Vanyola szülötte, Vajda Péter gyakorlatilag előfutára volt Petőfi Sándornak s 1848/49 forradalmának, Petőfi pedig Vajda méltó szellemi utódjának bizonyult. Vajda Péter felvilágosult eszmeisége, gondolatvilága hatott Petőfi Sándorra. Petőfi élénken követte, olvasta, nagy becsben tartotta az alulról felemelkedett, jobbágyszármazékú Vajda hadakozásait, példaképként tekintett rá. Bizonyára pápai, református kollégiumi diákként jól tudta, hogy innen, a város mellől indult a szabad eszmék lánglelkű hirdetője, aki Petőfi pápai időszaka alatt már országos hírű publicistaként, a reformkor nagy népművelőjeként és pedagógusaként volt ismert. Így, amikor 1846. február 10-én elhunyt, nem volt csoda, hogy egy külön verssel, a „Vajda Péter halálára” cíművel búcsúztatta el, gyászolta meg őt Petőfi. Szarvasi sírhantjához is elzarándokolt a kegyeletét leróni.

Petőfi Sándor „Vajda Péter halálára” című költeményének utolsó két sora – „Legkeserűbb az én könyűm, ki benned / A függetlenség hősét siratom!” – olvasható a településközpontban 2022 óta álló Petőfi-bronzportrés emlékkövön, emlékeztetve a jelent és az elkövetkező nemzedékeket a Vajda–Petőfi-féle intellektuális „előd-utód” összefüggésre. A január 20-i főhajtás résztvevői koszorúkat helyeztek el és mécseseket gyújtottak meg Vajda Péter szülőházának emléktáblájánál, továbbá a Petőfi-emlékkőnél. Ünnepi műsort a lovászpatonai Bánki Donát Általános Iskola vanyolai diákjai, a Vanyolai Asszonykórus, illetve a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) Vajda Péter Emlékház Baráti Körének önkéntesei adtak.

Kerecsényi Zoltán PVE-ügyvivő Vajda Péter 180 éve, 1843-ban elhangzott székfoglaló beszédéből idézett, elszavalta Petőfi prófétikus poémáját, „Az ítélet”-et; Margl Józsefné és Mező Lászlóné PVE-önkéntesek Vajda Péter „Csillagok” és „Falusi templom” című prózai írásait olvasták fel. Vajda Péter leszármazottja, Kovácsné Vajda Edit nyugalmazott ének-zene tanár az „Ó, segíts, Jézus, te fény vagy és élet!” kezdetű, finn népi dallamú evangélikus énekkel, a kórus tagjai Bartók, Bach, Erkel feldolgozásokkal, Berki Anasztázia, Berki Balázs, Nyitrai Roland, Varga Kristóf és Varga Kristóf Dániel tanulók Vajda Péter lírai főművének, a „Dalhon”-nak kis részleteivel működtek közre. A rendezvény szeretetvendégséggel zárult a helyi kultúrotthonban – tudtuk meg Fehér Mária címzetes főjegyzőtől.

Vajda Péter leszármazottja, Kovács Attiláné Vajda Edit nyugalmazott pápai ének-zene tanárnő Kerecsényi Zoltánnal, a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) ügyvivőjével, a PVE Vajda Péter Emlékház Baráti Körének katalizátorával a 2023. január 20-i, vanyolai emlékünnepségen; azon falak között, ahol 215 esztendővel ezelőtt Vajda Péter megszületett. „Vajda Péter olyan magyar ember volt, aki a népművelést élethivatásának tekintette” – húzta alá Kovácsné Vajda Edit.

(Forrás: PVE-Hírlevél,

Vanyola Község Önkormányzata;

fotók: PVE)