A szövetségi kormány és a tartományi kormányok belügyminisztereinek szerdán véget ér tanácskozásán a többi között megállapodtak abban, hogy 6 éves kortól minden menedékkérőtől ujjlenyomatot vesznek.

A Drezdában tartott háromnapos belügyminiszteri konferencián hozott döntés szerint ezentúl a 6 és 14 év közötti menedékkérőktől is vesznek ujjlenyomatot az azonosítás, illetve a többszöri regisztráció kiszűrése céljából.

A szociáldemokrata (SPD) tartományi belügyminiszterek ellenállása miatt ugyanakkor elvetették a bajor belügyi tárca vezetőjének, Joachim Herrmannnak azt a javaslatát, hogy a nemzetbiztonsági megfigyelés szabályozásából törölni kellene a 14 éves korhatárt, lehetővé téve ezzel, hogy akár gyerekeket is megfigyeljenek.

A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a többi között azzal érvelt, hogy tavaly egy 12 éves gyerek megpróbált robbantásos merényletet végrehajtani egy karácsonyi vásáron Ludwigshafenben, és az Iszlám Állam terrorszervezet befolyása alatt állt.

Az SPD-s miniszterek szerint inkább a megelőzésre, a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésére kell összpontosítani. Azzal szemben viszont nem volt ellenvetésük, hogy a menedékkérők esetében 6 évre csökkentsék az ujjlenyomatvétel korhatárát.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter régóta sürgeti, hogy a biztonsági szerveknél központosítsák a szövetségi államberendezkedés miatt széttagolt szerkezetet, például helyezzék a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal irányítása alá a tartományi alkotmányvédelmi hivatalokat.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa azzal érvel, hogy a terrorizmus az egész országot fenyegeti, ezért egységes fellépésre van szükség.

A tartományi kormányok önállóságuk védelmében eddig elutasították a javaslatokat, a tavaly decemberi berlini iszlamista terrormerénylet óta tartott első belügyminiszteri konferencián viszont több kezdeményezést elfogadtak.

Megállapodtak abban, hogy kidolgoznak egy úgynevezett rendőrségi mintatörvényt, amelyhez a tartományok önkéntes alapon hozzáigazíthatják a helyi rendőri szervek működését szabályozó előírásokat.

A belügyminiszteri konferencia - amely csak egyhangúlag hozhat döntéseket - arról is határozott, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) az eddiginél nagyobb részt vállal a közveszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberekkel szembeni fellépésben, összehangolja a tartományi bűnügyi hivatalok (LKA) munkáját.

Döntöttek arról is, hogy minden tartományban azonos kockázatelemzési eljárást alkalmaznak a hatóságok látókörébe kerülő emberek felől fenyegető veszély mértékének megállapításához. Ezzel megszűnik az a jelenség, hogy egy veszélyesként számon tartott embert az egyik tartomány hatóságai egészen másként kezelnek, mint a szomszédos tartományban.

Tervbe vették továbbá, hogy kidolgoznak egy tehermegosztási rendszert, amely arra szolgál, hogy segítséget kaphasson egy tartomány a többitől, ha túlterhelik a közveszélyes, terrorgyanús személyek ügyében indított eljárások.

A 16 tartományi belügyi tárcavezető és a szövetségi belügyminiszter abban is egyetértett, hogy a gyanús személyek kommunikációjának megfigyelésének lehetőségét ki kell terjeszteni az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokra, mint például a WhatsAppre és a Telegramra, amelyet gyakran használnak a terroristák.

Az ügy azért fontos, mert a telefonnal - beszéd vagy SMS révén - folytatott kommunikáció megfigyelésére a távközlési törvény értelmében már régóta lehetőség van, az azonnali üzenetküldő alkalmazások viszont az internetes szolgáltatások működését szabályozó törvény hatálya alá tartoznak, amely nem hatalmazza fel a hatóságokat a kommunikáció széles körű megfigyelésére.

Thomas de Maiziere áttörésként értékelte ezeket az újításokat. A megállapodások végrehajtásához szükséges jogszabály-módosításokat még a nyári törvényhozási szünet előtt elvégzik.