A rendezvényre közel százan gyűltek össze, hogy támogatásukról és együttérzésükről tegyenek tanúságot a székelyföldi autonómiai törekvések mellett. A székelyföldi tiltakozó megmozduláson a romániai közigazgatási átalakítás ellen és a székely autonómia mellett tiltakoznak ma a résztvevők.

- Ha fizikailag nem is tudunk együtt lenni ma székely testvéreinkkel lélekben velük vagyunk, támogatjuk őket autonómiai törekvésükben és hisszük, hogy minden lélek támogatására szükségük van – mondta el Rabi István. A Pápai Polgári Kör elnöke beszédében megemlítette, a Székelyek Nagy Menetelésének célja, hogy lökést adjon a vágyott székely autonómia elérésének és tiltakozzon a tervezett közigazgatási átalakítás ellen, melynek eredményeképpen olyan új régióhatárokat állapítanának meg, ahol a székelység már kisebbségbe kerülne.

Az elnök felidézte a múlt század közepén, a Dél-tiroliak autonómiáért folytatott küzdelmét, párhuzamot vonva a mostani székelyföldi törekvésekkel. Dél-Tirol a Trianoni Békeszerződés megkötése után került az Osztrák-Magyar Monarchiától Olaszországhoz, a lakosok 98 százaléka akkoriban német anyanyelvű volt. A politika úgy döntött, aki Dél-Tirolban marad, annak olasznak kell lennie, aki pedig menni akar, az mehet Németországba. A II. világháborút követő békeszerződésnek már volt egy olyan része, amely a vágyott autonómiát biztosítani engedte, 1946-ban megszületett az első autonómiáról szóló statutum, de az olasz kormány ezt minden eszközzel igyekezett megakadályozni. Az elmérgesedő helyzet után végül 1972-ben, 26 évvel az első alapszabály után aláírták a második statutumot, amely már biztosította az ott élők teljes körű autonómiához való jogát.
- Székely testvéreinknek nincs könnyű dolguk, de ha lélekben velük tudunk lenni és ezt kifejezésre is tudjuk juttatni, az plusz erőt ad az autonómiai törekvéseknek – fogalmazott a Polgári Kör elnöke.
A békés tüntetés a Székely Himnusz eléneklésével zárult.

Fotó: Huszár Hajnal