Ősszel Pápán szakmai előadást is szerveznek a regeneratív mezőgazdaságról.

Ujvári Szilvia az elmúlt időszakban több alkalommal foglalkozott a vízmegtartás, a talajok állapota és az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez alkalmazkodó mezőgazdaság kérdésével. Legutóbb Kökény Attilával, a talajmegújító gazdálkodás hazai szakemberével Csótra látogatott, ahol Szabó Tamás gazdálkodó mutatta be a családja által alkalmazott módszereket és azok eredményeit.

Beszámolója szerint az egyik gyenge minőségű, köves-kavicsos területen magas, zöld, csöves kukoricát láttak. A helyszíni bejáráson Szabó Tamás azt is bemutatta, milyen szerepet tulajdonítanak a víz tájban tartásának, és miért tartja kedvezőnek a Gerencén megtelepedett hódok tevékenységét.

A gazdálkodó tapasztalata szerint a hódvárak miatt a patak vízszintje egész télen és kora tavasszal magasabban maradt. A víznek így több ideje volt arra, hogy a kavicsos altalajon keresztül elszivárogjon és nedvességgel lássa el a környező területeket. Szabó Tamás szerint ennek hatása a Gerence mindkét oldalán közel 500 méteres sávban érzékelhető.

Ujvári Szilvia szerint egy aszályosodó országban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a lehulló csapadékot ne vezessük el minél gyorsabban, hanem ahol erre lehetőség van, lassítsuk az elfolyását és hosszabb ideig tartsuk a tájban.

No-till kukoricát is megnézett Pápa mellett

Kökény Attila egy másik gazdálkodó no-till technológiával művelt kukoricatáblájára is felhívta Ujvári Szilvia figyelmét. A terület a Pápa–Pápakovácsi út mellett található, közvetlenül hagyományosan művelt táblák szomszédságában.

Ujvári Szilvia beszámolójában arra is kitért, hogy a különböző talajművelési technológiákkal kapcsolatban gyakran találkozik fogalomtévesztéssel. Hangsúlyozta: a forgatás nélküli művelés nem azonos a no-till technológiával, ahogy önmagában a szántás elhagyása sem jelenti azt, hogy egy gazdaság regeneratív módon működik.

A no-till, vagyis direktvetés esetében a vetést nem előzi meg talajművelés. A vetőgép csak annyira nyitja meg a talajt, amennyire a vetőmag elhelyezéséhez szükséges, majd visszazárja a magárkot. Ennek következtében kisebb a talaj bolygatása, a felszínen maradó növényi maradványok pedig hozzájárulhatnak a kiszáradás és az erózió mérsékléséhez.

Öt alapelvre épül a talajmegújító gazdálkodás

A regeneratív vagy talajmegújító mezőgazdaság ennél összetettebb gazdálkodási rendszer. Célja a természetes ökológiai folyamatokra támaszkodva a talaj állapotának javítása, szervesanyag-tartalmának és vízmegtartó képességének növelése, valamint a talaj élővilágának támogatása.

Öt fontos alapelve a talaj bolygatásának minimálisra csökkentése – lehetőség szerint direktvetéssel –, a talaj növényi maradványokkal történő folyamatos takarása, az élő gyökerek minél hosszabb ideig történő fenntartása, a változatos vetésforgó és a takarónövények alkalmazása, valamint ahol erre lehetőség van, az állatok bevonása a gazdálkodási rendszerbe.

A takarónövények egyszerre több feladatot is elláthatnak: szerepük lehet a talaj lazításában és a gyomok visszaszorításában, segíthetik a tápanyagok feltárását és megtartását, egyes fajok pedig nitrogént is képesek megkötni. Emellett folyamatos táplálékot biztosíthatnak a talaj élővilágának.

Ujvári Szilvia hangsúlyozta, elsősorban arra kíváncsi, hogy ezek közül a módszerek közül melyek működnek a gyakorlatban a térség termőhelyi viszonyai között. Arra keresi a választ, hogyan lehet több vizet megtartani, javítani a talajok állapotát, illetve miként alkalmazkodhatnak a gazdálkodók a hosszabb száraz periódusokhoz és a szélsőséges csapadékeloszláshoz.

Ősszel Pápán tartanak szakmai programot

A témával kapcsolatban őszre szakmai előadást és beszélgetést terveznek Kökény Attilával a pápai SZITA Közösségi Műhelyben. A rendezvényt gazdálkodóknak, mezőgazdasági szakembereknek és a téma iránt érdeklődőknek szánják. A program részleteit és az előregisztráció lehetőségét később teszik közzé.

Ujvári Szilvia jelezte azt is, hogy a következő időszakban további, a választókerületben már működő jó gyakorlatokat szeretne bemutatni a vízmegtartás és a regeneratív mezőgazdaság területéről. Ezért várja azoknak a gazdálkodóknak a jelentkezését is, akik saját tapasztalataikat – köztük a sikeres és a kevésbé bevált módszereket – megosztanák másokkal.