Rab Zsuzsa születésének 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Mi, pápaiak Mozgalom, a Pápai Amatőr Írók, Költők Társasága és az Országos Mécs László Irodalmi Társaság szombaton a Március 15. téren, a költő és műfordító emléktáblájánál. Az ünnepségen Rátz Ottó mondott emlékbeszédet, amelyben felidézte Rab Zsuzsa életútját, költészetének értékeit és Pápához fűződő szoros kapcsolatát.

A szónok beszéde elején hangsúlyozta: a centenárium nem csupán emlékezésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy újra felfedezzük azt a szellemi örökséget, amelyet Rab Zsuzsa hagyott a magyar kultúrára. Kiemelte, hogy a József Attila-díjas költő és műfordító egész életében megőrizte kötődését szülővárosához, amely lelki otthona is maradt.

Rátz Ottó úgy fogalmazott, Rab Zsuzsa neve mindenekelőtt az emberi hitelességet jelenti. Verseiben a szeretet, a hűség, a remény, a magány és az emberi méltóság kérdései jelennek meg, őszinte, sallangmentes hangon. Beszédében felidézte a költő egyik legismertebb művének, a Kötés című versnek sorait – „Mert kell egy másik, akihez beszélsz…” –, amelyek szerinte ma is az emberi összetartozás fontosságára emlékeztetnek.

A megemlékezésen szó esett Rab Zsuzsa műfordítói munkásságáról is. Mint elhangzott, az orosz irodalom kiemelkedő alkotásainak magyar nyelvű tolmácsolásával hidakat épített kultúrák között, fordításai pedig nem csupán nyelvi pontosságuk, hanem művészi értékük miatt is maradandóak.

Rátz Ottó kiemelte, hogy bár Rab Zsuzsa életének jelentős részét már nem Pápán töltötte, szülővárosa végig meghatározó része maradt személyiségének és alkotói világának. Beszédében felidézte az emléktáblán olvasható mondatot is: „Valaki énhelyettem ittmaradt.” Mint fogalmazott, kevés idézet fejezi ki ilyen tömören a szülőföldhöz való kötődést.

Az ünnepi beszéd arra is kitért, hogy Rab Zsuzsa költészetében gyakran jelent meg a szabadság és az emberi tartás gondolata. A költő életműve azt üzeni, hogy a kultúra nem csupán tudás, hanem felelősség is: felelősség az anyanyelvért, a közösségért és az előttünk járó nemzedékek örökségéért.

A megemlékezés koszorúzással ért véget.