Városlista
2024. április 23, kedd - Béla

Hírek

2020. Május 25. 11:41, hétfő | Helyi
Forrás: Kerecsényi Zoltán

"Pápáról a világűrbe" - 40 éve történt!

A magyar történelemkönyvekben 1980. május 26-a emlékezetes dátumként áll: ekkor egy Farkas Bertalan nevű magyar állampolgár a messzi Bajkonurból fölbocsájtva, a Szojuz-36 nevű űrhajó fedélzetén – a legelső magyar emberként – elhagyhatta a Föld légkörét.

Az emberiség nem marad örökké a Földön, a fény és a tér keresése közben kezdetben félénken lépi át az atmoszféra határát, azután meghódítja magának a Nap körüli egész térséget!” – írta majdnem egy századdal előttünk, „jóslatszerűen” a 85 éve elhunyt Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935) orosz tudós, a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója. Igen, a földi világ kutatásával egyidős az emberiség azon törekvése, hogy az égitesteket, a világmindenséget fürkéssze; – forradalmi volt, amikor a múlt század közepén az emberek rakétákat, mesterséges holdakat kezdtek el létrehozni, majd pedig kormányozható űrhajókat a világűrbe repíteni. Évezredes álmokat valóra váltva, a világtörténelemben először 1961. április 12-e napján lépett húsvér ember a kozmoszba Jurij Alekszejevics Gagarin (1934-1968) orosz pilóta személyében; aztán hat évvel később pedig lehetőség nyílt az egykori szocialista országok tudósainak, mérnökeinek, orvosainak és más szakembereinek összehangolt részvételére, együttes munkájára is az űrkutatásban „Interkozmosz” címen. Így 1978-tól 1980-ig szovjet, csehszlovák, lengyel, NDK, bolgár, vietnami, kubai és magyar kozmonauta juthatott az űrbe. Nemzetünk történelemkönyvében 1980. május 26-a áll emlékezetes dátumként, amikor egy Farkas Bertalan nevű magyar állampolgár a messzi Bajkonurból fölbocsájtva, a Szojuz-36 nevű űrhajó fedélzetén elhagyhatta a Föld légkörét.

A magyar űrhajósjelölteket 1977-ben kezdték el kiválogatni a szuperszonikus gépeken repülő magyar vadászpilóták közül a honvédség kecskeméti egészségügyi központjában. A jelentkezés önkéntes volt, így jelentkezett a pápai katonai alakulattól Farkas Bertalan is, akinek felesége, amikor ezt megtudta, behívta férjét a gyermekszobába, ahol kisbabájuk szunnyadt, rámutatott, és azt mondta, hogy ennek a gyermeknek nem hősre, hanem apára van szüksége. Nyugtatgatta a feleséget az apa, hogy biztosan nem fog sikerülni, úgysem lesz alkalmas, úgyis hazaküldik. Aztán „véletlenül” mégiscsak sikerült; sok-sok vizsgálat, szűrés után végül csak ketten maradtak katonatársával, Magyari Bélával (1949-2018). A kiképzés 1978 tavaszán indult Csillagvárosban, a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Eredetileg 1979-ben került volna sor szovjet-magyar közös űrrepülésre, azonban a sikertelen szovjet-bolgár miatt (az űrhajó főhajtóműve meghibásodott, a programot a felszállás után meg kellett szakítani, a visszatérés a Földre ballisztikus kényszerleszállással történt, hatalmas terheléssel) az csak egy esztendővel később indulhatott.

Honfitársunk űrrepülése – Valerij Nyikolajevics Kubaszov (1935-2014) parancsnoksága alatt – 1980. május 26. és június 3. között a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén több szempontból is fontos volt. Planétánk megfigyelése mellett Farkas Bertalan többféle kutatási feladatot végrehajtott fönntartózkodásának napjaiban. Alumíniummal, rézzel, galliummal először ő végzett el kísérleteket a súlytalanságban, ő tesztelt először két, magyar tudósok által kifejlesztett készüléket: az űrhajósok szellemi munkavégzésének képességét felmérő „Balatont”, valamint az űrhajósokat érő kozmikus sugárzások mérésére alkalmas „Pillét”. Ez azóta is, mind a mai napig használatban van odafönt. (A magyar származású űrturista, Charles Simonyi is dolgozott ezzel a Nemzetközi Űrállomáson való kétszeri ott tartózkodása során.) Űrutazása alatt Farkas Bertalan kétszer haladt át hazánk fölött, megfigyelte és lefényképezte Magyarország területét, egyebek között nagy vizeinket, a Tiszát, a Dunát, a Balatont. (Ezúton ajánlom az olvasók szíves figyelmébe a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó gondozásában 1981-ben napvilágot látott „Magyarország az űrből” című albumot!)

A magyar űrhajós parancsnokával a Szojuz-35 fedélzetén 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban. Az űrutazásnak hatalmas visszhangja volt, hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták a hazájába visszatérő magyar kozmonautát. Aztán egy évtizeddel később már ez az egész mintha valahogyan nem lett volna oly fontos a hivatalossági szinteken. Azonban Farkas Bertalan – Farkas Berci, ahogyan többen becézik – ma is kedvelt és népszerű személyiség az egyszerű magyar emberek körében; bárhol járjon is az országban, és annak határvonalain túl is; sokan megismerik, tisztelettel köszöntik, különösen az újabb generáció, a fiatalság veszi körbe ámulattal. Szülővárosunkba, Pápára – a jeles katonavárosba, indulásának meghatározó helyszínére, s feleségének szűkebb pátriájába – főként az utóbbi két évtizedben (e sorok írójának szervezésében) több ízben is visszalátogatott találkozókra, előadásokra, köszöntőkre, kiállításokra, például a néhai pápai Helyőrségi Művelődési Ház, az Acsády Ignác Szakképző Iskola, a Szent István Római Katolikus Általános Iskola, vagy a volt pápai Pedagógus Művelődési Ház falai közé; 2005-ben (ugyancsak e sorok írójának kezdeményezésére) pedig Pápa Város Önkormányzatának képviselőtestülete Pápa Város Díszoklevele kitűntetést adományozott számára, melyet az akkori március idusán dr. Kovács Zoltán polgármester-országgyűlési képviselő nyújtott át neki.

Farkas Bertalan által Magyarország a hetedik nemzet a világon, melynek polgára elhagyta a Föld légkörét. Azért ez nem kis dolog! Országunk pedig több mint négy évtizede folyamatosan részt vesz különböző kísérletek révén az űrtevékenységben, például a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül.
S egy egészen friss, nagyszerű hír: pár hónapja Moszkvában, külgazdasági- és külügyminiszterünk, Szijjártó Péter, az Orosz Szövetségi Űrügynökség („Roszkoszmosz”) igazgatójával, Dmitrij Rogozinnal együtt bejelentette, hogy megkezdődhet a következő magyar űrhajós személyének kiválasztása és kiképzése. A magyar nemzet második kutatóűrhajósa a Nemzetközi Űrállomásra fölküldve – minden reménnyel – 2024-25-ben kezdheti meg majd munkáját.

Értékeikben élnek a nemzetek. A magyar is. Az, hogy nemzetünk egyik tagja kerek negyven éve űrutazásban vehetett részt, nemzeti és rendszerfüggetlen érték! Legyünk büszkék erre, becsüljük meg ennyi idővel a nagy eseményt követően is az első magyar űrhajóst, már csak azért is, mert – bár 1997 óta nyugállományú dandártábornok – ma is aktív az Űrhajósok Nemzetközi Szövetsége alapító tagjaként, rendületlenül öregbíti pátriánk jó hírét a nagyvilágban. Bárhol járjon – nemzetközi fórumokon, vagy idehaza a legkisebb iskolában –, szüntelenül figyelmeztet az embereket körülölelő természet, a környezet, s az egészség óvása érdekében is. Azt vallja, amit a 145 éve született és 55 éve elhunyt híres elzászi német lelkipásztor-filozófus-orvos, Albert Schweitzer (1875-1965) is hirdetett: „A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.” Ez igaz környezetünk, s bolygónk védelme kapcsán is. A Föld a „miénk", a mi felelősségünk, hogy megvédjük. Ferenc pápa mondta a közelmúltban: „A teremtett világ urai, de nem zsarnokai vagyunk”. Ugyanezt vallják mindazon embertársaink, akik a világűrben jártak, s akik onnan visszatérve fölismerték: bolygónk vizeinek védelme mindennél fontosabb, a klímaváltozás és annak szegénységre gyakorolt hatásai beláthatatlanok lehetnek. Egy testvéribb, lakhatóbb világ megvalósításához cselekvő, humanitárius emberiségre van szükség. S arra, hogy mindezekért magyar űrhajós is tett-tesz és tehet a jövendőben erőfeszítéseket, méltán lehetünk büszkék!

Az újkori magyar történelem emlékezetes napja tehát a negyven esztendővel ezelőtti május 26-a, azonban a témához kapcsolódva idén még két fontos évfordulót is számon illik tartanunk: 2020. július 2-án lesz 65 éve, hogy megnyitották a bajkonuri űrrepülőteret, és 2020. július 17-én lesz 45 éve, hogy az űrhajózás történetének első amerikai-szovjet közös vállalkozása keretében összekapcsolódott két űrhajó, s az így létrehozott első kísérleti űrállomás fedélzetén két napig együtt dolgoztak az Szojuz-Apollo-program űrhajósai. És ne feledjük: jövőre is lesz egy szép kerek évforduló: 60 esztendeje lesz 2021. április 12-én, hogy Jurij Alekszejevics Gagarin Vosztok-1 jelzésű űrhajóján megkerülte Földünket. Erről a nevezetes világtörténelmi eseményről minden reménnyel – a jó magyar-orosz kapcsolatok jegyében – egy év múlva hazánkban sem fognak elfeledkezni megemlékezni (!?).

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) 2020 májusára emlékprogramot tervezett az első, s mindmáig egyetlen magyar űrhajós, Pápa kitüntetettje, Farkas Bertalan meghívásával, azonban ez a találkozó sajnos a járványhelyzetből kifolyólag tolódni kényszerül, de minden reménységgel majd az ősszel bepótolható lesz. Addig is, nem feledve ezt a szép évfordulót, a napokban az Egylet emlékképeslapot adott közre, illetve a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárral online rejtvényfejtő pályázatot hirdetett 2020. május 25. és 31. között. A rejtvényfeladat a bibliotéka honlapjáról, s közösségi oldaláról tölthető le. A helyes megfejtők közül, sorsolás útján, két kategóriában (felnőtt és ifjúsági) három-három szerencsés nyertes tárgyjutalomban fog részesülni.


Kerecsényi Zoltán
(lokálpatrióta,
az EpVE ügyvivője)


(Forrás: EpVE-Hírlevél,
fotók: archív – Kerecsényi Z.
gyűjteményéből.)

Részlet Kerecsényi Zoltán „Farkas Berci” című kötetéből (2010):

„Pápához a szakmai munkám – hat évig repültem itt, itt értem el a szuperszonikus pilóták közt a legmagasabb szakmai szintet, első osztályú, aranykoszorús vadászpilóta lettem – és a magánéletem is köt, hiszen itt ismertem meg a feleségemet, Anikót. Több, mint harminc éve ismerjük egymást, ő teremtette meg azt a hátteret, amire mint vadászpilótának és mint űrhajósnak szükségem volt. Vállalta és végigélte velem ezt a sok évtizedet, ami csodálatos dolog. Amikor 1972-ben ideérkeztem, kinyílt számomra a világ. Megtaláltam itt valamit, amit addig nem ismertem. A mi életünkben tradícióival, kulturális örökségével, emlékeinkkel van jelen Pápa, én ezt kaptam a várostól. Metropoliszokban fordultam meg sok helyen a világon, de bárhol jártam, bármilyen közösségben, Pápa mindig ott volt velem. Sokszor előveszem azokat a fotókat, amik 1980-ban itt készültek. Fantasztikus volt a fogadtatás, a szeretet és az emberi tisztelet az űrhajósok iránt. Tele volt a Fő tér ünneplőkkel. A 2005-ös díszoklevél-átadón is éreztem a pápaiak szeretetét. Arra az alkalomra is úgy készültem, hogy a fényképek segítségével felidéztem az 1980-as pillanatokat. Igen lelkesített. Azok az emberek, akik akkor gyermekként, ifjúként fogadtak, ma felelős beosztásban dolgoznak, szülőként gyermekeket nevelnek. Amikor megkaptam Pápa Város Díszoklevelét, úgy éreztem, hogy azok, akik a huszonöt évvel azelőtti eseményre emlékeztek, továbbadják ezt a nagyszerű érzést, az első magyar űrhajós kötődését Pápához. Büszkeséggel tölt el, hogy amikor idejövök, látom azt a törekvést, hogy a város kulturáltabbá, szebbé, gazdagabbá váljon. Aki először jár itt, az egy nagyszerű kisvárost lát. Az természetes, hogy a barátaimmal, pilótákkal, mérnökökkel, polgári alkalmazottakkal találkozom, hiszen együtt fociztunk, együtt jártunk a strandra, együtt szórakoztunk a tiszti klubban. Szeretek ellátogatni a Honvéd Bajtársi Klubba is. Ilyenkor megöleljük egymást, megosztjuk egymással az emlékeket, az élményeket.

» Ars poeticádat hogy fogalmaznád meg?

A bolygónk jövőjéért. Azt hiszem, hogy a környezetvédelem olyan terület, amiért érdemes volna harcolni. Ahhoz azonban, hogy rendezett környezetben élhessünk, egy csomó minden mást is el kell intéznünk. Például rendbe kell tenni a gazdaságot, vagy meg kell teremteni az egészséges életmódot, és a diákok rendes, becsületes oktatását.

» Mit kívánsz ennek a népnek, mint az első magyar űrhajós a mára, a holnapra?

Boldog, ’víg’ jövőt! Talán valahogy úgy, s azt, amit közel kétszáz éve a költő megfogalmazott:
’Isten, áldd meg a magyart, / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel; / Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt, / Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt!’ ”


Felhasznált és ajánlott irodalmak:

- Almár Iván (főszerk.): Űrhajózási lexikon. Akadémiai Kiadó – Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981.
- Bak Antal – Balla Sándor – Dr. Berencei Rezső – Dr. Domokos Györgyné – Szilágyi Péter: Magyarország az űrből. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1981.

- Berkes Péter: Égi utazók. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1983.
- Dr. Stefanovics Pál – Baj Attila – Farkas Bertalan – Dr. Sipos Sándor – Szilágyi Péter – Dr. Csató Éva – Winkler Péter (szerk.): Földünk a Szaljut-6 fedélzetéről. – A szovjet-magyar közös űrrepülés Bioszféra-M programjának eredményei. Műszaki Könyvkiadó – Masinosztroenyie Kiadó, Budapest-Moszkva, 1983.
- Galambos Tibor: Emberek a világűrben. Táncsics Könyvkiadó – Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975.
- Kerecsényi Zoltán: Pápáról a világűrbe. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2005.
- Kerecsényi Zoltán: Farkas Berci. – Interjú, emlékek, képek. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2010.
- Szentesi György: Út a kozmoszba. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 23. 19:31, kedd | Helyi

Több diák torokkaparást, köhögést tapasztalt a Türr Gimnáziumban

A tegnapi napon a Türr István Gimnázium Csáky László utca felőli egyik tantermében többen torokkaparása, köhögésre panaszkodtak, és a tünetek ma délelőtt sem enyhültek.

2024. Április 23. 18:42, kedd | Helyi

Grőber Attila: A nyugdíjas egyesület vezetője hívta-e a nyugdíjasokat, a személyi számukat kérve?

A hírek szerint történtek ilyen hívások, Baán Éva korábban azt nyilatkozta, hogy az egyesület nevében telefonáltak. Az ellenzéki politikust azonban megkeresték azzal, hogy Baán Éva hívta fel őket az adategyeztetés miatt.

2024. Április 23. 12:09, kedd | Helyi

A nyugdíjas egyesület nevében telefonálnak Pápán, ne adja meg a személyes adatait

Több olvasónk is felhívta a figyelmünket arra, hogy a Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi-Érdekképviseleti Egyesülete nevében telefonon kérik tőlük a személyes adataikat, köztük a személyi számukat.

2024. Április 22. 15:32, hétfő | Helyi

Megkezdték az idei kátyúzást Pápán

Számos úthiba van a városban, a mostani munkálatok során 500 négyzetméteren újul meg a burkolat.