Hazánkban az elmúlt napokban számos helyen lépett életbe árvízvédelmi készültség, ilyenkor a katasztrófavédelem védekezésben résztvevő állománya egészségügyileg és pszichológiailag is komoly kihívásnak van kitéve. A civil lakosság mentésén fáradozó szakemberek testi-lelki épségéért a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Központja felel, melynek főosztályvezetője, Szomolányi Gábor avatta be a Rádió Orient hallgatóit az intézmény munkájába.

A tűzoltó ezredes elmondta, hogy országos ellátóközpontként a szakirányítás a fő feladatuk, Budapest mellett pedig Egerben, Szegeden, Debrecenben, Csornán és Kaposváron van rendelőjük, és ha minden jól megy, még idén megnyílik a legújabb, Székesfehérváron. Hálózatukban összesen 39 orvos, pszichológus és asszisztens, valamint megyénként munkavédelmi felügyelők, a laktanyákban pedig egészségügyi megbízottként műszaki biztonsági tisztek dolgoznak. Ők a katasztrófavédelem teljes, 12.000 fős állományáért felelnek, a már nyugállományba vonultaknak pedig orvosi alapellátást biztosítanak.

A katasztrófavédelem állományába történő felvételkor a kötelező alkalmassági vizsgálatokat is ez a szervezet végzi. A Rádió Orient vendége elmondta, hogy elsőként különböző gyakorlatokból álló fizikai teszt alá vetik a jelentkezőket, akiknek általában a fele itt már el is bukik. A következő lépés a pszichológiai teszt, amin többek közt a figyelmet és az intelligenciát mérik. Innen általában az alanyok 70 százaléka jut tovább, közülük pedig már csupán 8-10 százalékra tehető azoknak a száma, akik ne felelnének meg a végső az orvosi elvárásoknak is. Külön felvételi eljárás szükséges, ha valaki a katasztrófavédelem hivatásos mentőcsapatának, a HUNOR egység tagjává szeretne válni, itt egy emelt szintű alkalmassági vizsgára és speciális szakmai képesítésre van szükség.

E központ felel még a megkülönböztetett jelzésű autók vezetőinek speciális pszichológiai alkalmassági vizsgáiért, de normál jogosítványt is érvényesítenek és közegészségügyi, járványügyi feladatok is tartoznak hozzájuk. Az állomány betegeinek az alapellátás mellett receptet és beutalót is adhatnak, de a pszichés problémákkal is ők foglalkoznak, sőt, külön pszichológiai tréningeket is szerveznek. Más szervezetekkel is jó kapcsolatot ápolnak, a kecskeméti honvédség például a búvárok teszteléséhez szükséges barokamrát biztosítja számukra, a rendőrséggel pedig kölcsönös együttműködésben látják el indokolt esetben egymás embereit.

Az intézmény tevékenységének is köszönhető, hogy évről-évre csökken a felmentési nappal járó szolgálati- és munkabalesetek száma. Tavaly 226 eset történt, az idei első félévben pedig 104. Ezeket az eredményeket persze nem a szerencsének, hanem a folyamatos továbbképzéseknek köszönhetik, melyeken mindenkit a szabályok szigorú betartására és fegyelemre ösztönöznek. Épp emiatt nem is a füstmérgezés, vagy égési sérülések a leggyakoribbak a tűzoltóknál, hiába él ez a köztudatban. Főként végtagsérülések a jellemzőek, melyek ismeretlen mentési terepen bekövetkezett botlásokból vagy esésből erednek.

A katasztrófavédelem emberei gyakran kell, hogy szembesüljenek megrázó esetekkel, melyeket követően mindig sor kerül csoportos pszichológiai foglalkozásokra. A KINCS-et (Krízis Intervenciós Csoportot) külön krízishelyzetre specializálódva, civil pszichológusokkal közreműködve hozták létre. Ez a csoport a nagyobb katasztrófáknál már a helyszínen megkezdi mentálhigiénés munkáját, melyet a balesetet elszenvedő civilek és hozzátartozóik esetén akár még utógondozások is követhetnek.

Árvizeknél a központ fő feladata, hogy orvosokat és pszichológusokat küldjön a helyszínre, akik nap mint nap figyelemmel kísérik az állomány kivezényelt tagjainak állapotát, valamint hogy megfelelő pihenő és higiéniai helyet, védőruházatot, védőitalt és élelmet biztosítsanak. Ezzel az egészségügyi központjuk munkája a helyszínen véget ér, az ár elvonultával a fertőtlenítés és a járványügyi intézkedések már a járványügyi hatóság feladatkörébe tartoznak – mutatott rá Szomolányi Gábor tűzoltó ezredes.