A szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) közös vizsgálatáról kiadott jelentésben kiemelték, hogy a német menekültügyi rendszerbe az utóbbi években belépett emberek munkaerőpiaci integrációjáról szerzett tapasztalatok egybevágnak a korábbi németországi tendenciákkal és más uniós tagállamokban megfigyelt folyamatokkal.

Az eddigi fejlemények alapján reálisnak tűnik, hogy a menekültek foglalkoztatottsági aránya nagyjából öt év alatt eléri az 50 százalékot - tették hozzá.

A 2015-ben érkezettek közül tavaly az év második felében 10 százalék végzett kereső tevékenységet, beleértve a fizetéssel járó gyakornoki munkát is. A 2014-ben érkezettek esetében ez az arány 22 százalék volt, a 2013-ban érkezettek esetében pedig a munkaképes korúak 31 százaléka dolgozott 2016 második félévében.

Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a 2015-ben érkezettek több mint 50 százaléka még a menedékjogi kérelmének elbírálására várt az adatfelvétel idején, a 2016. június-decemberi időszakban - áll a kutatási jelentésben.

Amennyiben a fizetéssel nem járó gyakornoki munkát végző menekülteket is a dolgozók közé sorolják, a foglalkoztatottsági ráta rendre 2 százalékponttal emelkedik - 12 százalékra, 24 százalékra, illetve 33 százalékra -, ha pedig a gyakornokokat és a havi 450 eurónál kisebb fizetésért dolgozó munkavállalókat nem veszik számításba, jóval alacsonyabb foglalkoztatottsági arány jön ki, a 2015-ben érkezettek esetében 5 százalék, a 2014-ben érkezetteknél 13 százalék, a 2013-ban érkezettek esetében 21 százalék. Ez arra utal, hogy a menekültek jelentős része alacsony fizetéssel járó munkát végez vagy gyakornoki, ipari tanulói státuszban van.

Ugyancsak csütörtökön a Süddeutsche Zeitung című lap arról írt, hogy elbukott a munkaügyi minisztériumnak az a terve, hogy állami támogatással úgynevezett 1 eurós - közhasznú tevékenységért 1 eurós órabérrel fizetett - álláshoz juttassanak 100 ezer menedékkérőt, vagyis menekültügyi eljárásban lévő, kérelme elbírálására váró embert, akik státuszuk révén nem vállalhatnak korlátlanul munkát. A 2016 augusztusában indult programban 2017 márciusáig mindössze 24 600 ember foglalkoztatásához kértek támogatást az erre elkülönített 300 millió eurós alapból, és közülük mintegy 21 000 embernek ítélték meg a hozzájárulást.

A tárca szerint az eredmények főleg azért maradnak el a várakozásoktól, mert a BAMF-nál elindított reformok révén felgyorsult a kérelmek elbírálása, és így az ügyek átfutási idejének csökkenése révén kisebb az igény a menedékkérők foglalkoztatására. Ezért a programot átszervezik, a 300 millió euróból 240 milliót átcsoportosítanak a munkaügyi ügynökséghez, hogy segítsék a már menekültként elismert emberek elhelyezkedését.