Hírek
2011. Szeptember 13. 14:17, kedd |
Belföld
Forrás: OrientPress
Nem sújt a mederhasználati díj
Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) által kialakított új mederhasználati díj nem sújtja az érintetteket.
A díjat egyébként a kikötő-üzemeltetőknek kell megfizetniük, akik az elmúlt időben szerződés nélkül használták az állami tulajdonban lévő Balaton tómedrét.
Az új díjszabás bevezetése során az állam türelmi időt ad az eddig érvényes szerződés nélkül működő kikötő-üzemeltetőknek, akik 2012. május 31-ig dönthetnek arról, hogy a korábbi számítási metódus vagy az új konstrukció szerinti díjtételek alapján kötnek érvényes szerződést az eddigi jogellenes állapot megszüntetése érdekében.
A Balaton és a tómeder állami tulajdon, ezért a tó vizén gazdasági haszon reményében vállalkozást indítani és működtetni csak úgy lehet, hogy az igénybe vevő, üzemeltető az ingatlan használatáért a tulajdonos, a Magyar Állam képviselői részére ún. mederhasználati díjat fizet. A kikötőt üzemeltető társaságok többsége érvényes polgári jogi jogcím nélkül, tehát teljesen ingyen használja és hasznosítja a közösség tulajdonát képező Balatonhoz tartozó ingatlanokat.
Az MNV Zrt. májusi döntésével évtizedek óta szabályozatlan helyzetet sikerült minden érintett fél számára méltányos módon rendezni. Az állam kiemelt céljai között szerepelt a kikötők helyzetének és a mederhasználati díjaknak az érintettekkel folytatott egyeztetéseket követő rendezése polgári jogi szerződéssel. Ennek érdekében 2010 decemberétől 51 balatoni, és öt Velencei-tavi önkormányzattal vette fel a kapcsolatot, és kért javaslatot többek között a mederhasználati szerződések feltételrendszere, valamint a díjtételek módosítása tárgyában. Az írásbeli véleményezés mellett személyes egyeztetésre is sor került a balatoni települések valamint, a BAHART Zrt. a Balatoni Fejlesztési Tanács, Balatoni Szövetség, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőinek részvételével. Az MNV Zrt. Igazgatósága a társadalmi egyeztetésben részt vett önkormányzatok és társadalmi szervezetek balatoni turizmus fejlesztésével, beruházások ösztönzésével, munkahelyteremtéssel kapcsolatos érveit és díjcsökkentésre irányuló javaslatát elfogadva döntött az új feltételrendszerről.
Az ingyenes használathoz képest bármekkora díjszabás profitkiesést jelent a jogosulatlan mederhasználóknak, azonban erre az állami vagyonnal felelősen gazdálkodó szervek nem lehetnek tekintettel, mivel a magánhaszon növelése nem állhat szemben a közösség érdekeivel. Az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy a balatoni kikötő-üzemeltetés eddigi, tarthatatlan helyzete megszűnjön, és az érintett hatósági jogkör gyakorlóinak bevonásával megvizsgálja a mederhasználati, illetve bérleti szerződéssel nem rendelkező kikötők elleni fellépés jogi lehetőségeit.
Az MNV Zrt. döntése nyomán egyrészt az engedmények érvényesülnek a díjak mértékében is, másrészt az új díjtételek alapján meghatározott éves díjakat csak fokozatosan, öt év alatt vezetik be. A döntést követően kötendő szerződéseknél a díjfizetési kötelezettség kezdő időpontja – a befektetők számára előnyös módon – megváltozott. A jelenleg érvényes szerződés nélkül működő kikötők üzemeltetői 2012. május 31-ig dönthetnek arról, hogy a korábbi számítási metódus vagy az új konstrukció szerinti díjtételek alapján kívánnak szerződést kötni. Az MNV Zrt. bővítette a díjmentességben vagy kedvezményekben részesülők körét, és egyszerűsödött a mederhasználati, bérleti szerződéskötés eljárásrendje is.
Az MNV Zrt. információi szerint pl. a számos kikötőt üzemeltető Balatoni Hajózási Zrt. egyetlen kikötő vízfelülete illetve mederhasználata után sem fizet díjat az állam számára, annak ellenére, hogy az állami ingatlanokat piaci alapon továbbhasznosítja a hajótulajdonosok számára.
Azoknál a vitorláskikötőknél, amelyeknél az MNV Zrt. a pontos díjmeghatározáshoz adatokkal rendelkezik (pl. egyes balatonfüredi, balatonboglári, balatonberényi és balatonlellei kikötőknél), az új díjtételek alapján az üzemeltetőnek 1 hajóhely után évente 2011. évben mintegy 3.500 -19.000 Ft., 2015. évben pedig 7.600 – 48.000 Ft. díjfizetési kötelezettsége keletkezne.
Az egy hajóhelyre jutó mederhasználati díjak éves mértékét érdemes összehasonlítani az üzemeltetők által a hajótulajdonosoktól kért éves díjak mértékével, amely az interneten elérhető adatok szerint nagyobb kikötőkben (Balatonboglár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonaliga) egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt 450.000 – 660.000 Ft./hajóhely/év.
Az egy hajóhelyre jutó mederhasználati díj mértékét alapvetően befolyásolja, hogy mekkora a kikötő által elfoglalt vízfelület, illetve mederterület, ezért az egyes kikötők jelentősen eltérő kialakítása okozza a díjak jelentős mértékű eltérését.
A mederhasználatot a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) kormányrendelet szabályozza. A rendelet kimondja: ha egy vízi létesítményt a beruházó nem a saját tulajdonán kíván megvalósítani, akkor megállapodást kell kötnie a tulajdonossal. Csak e megállapodás birtokában kaphatja meg a beruházó a vízjogi engedélyt, ahogy a megállapodás szükséges az építkezés megkezdéséhez is. Több kikötő még a rendelet hatályba lépése előtt épült, más esetekben pedig a vízügyi hatóságok nem vették figyelembe a jogszabály rendelkezését, így 2007 előtt számos kikötő-üzemeltető nem fizetett bérleti díjat az állami tulajdon használatért. A bérleti díjról az MNV Zrt. és a vagyonkezelő KÖDU-KÖVIZIG a kikötők üzemeltetőivel köt szerződést, nem pedig a hajó- és csónaktulajdonosokkal. A bérleti díj kikötőhasználókra történő esetleges átterheléséről minden esetben a kikötő üzemeltetője dönthet, ám az állam szerint az arányos díjtételek megfizetése elsősorban a kikötőket üzemeltető társaságok felelőssége, akik eddig ingyen használták a közösség tulajdonát képező balatoni tómedret-fejezi be közleményét az MNV Zrt.
OrientPess Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2026. Július 22. 16:00, szerda | Belföld
Bóna Szabolcs: ideje visszaadni az agrárkamarát a gazdálkodóknak
Ideje visszaadni az agrárkamarát a gazdálkodóknak - írta az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Facebook-oldalán kedden.
2026. Július 22. 14:00, szerda | Belföld
Forsthoffer Ágnes: azon dolgozom, hogy kevesebb legyen az indulat és több a kölcsönös tisztelet
Kevesebb indulat és több kölcsönös tisztelet megteremtésére törekszik Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök, aki erről kedden napirend előtt beszélt az Országgyűlés ülésén.
2026. Július 22. 12:00, szerda | Belföld
Benyújtotta a kormány az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot
A lezárult társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével benyújtotta a kormány a parlamentnek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot
2026. Július 22. 12:00, szerda | Belföld
Trenkwalder: meghaladta a 2400 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére idén a második negyedévben
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2430 forint volt a második negyedévben, ami 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért 2240 forintos szintet

