A vasútvonal műemlékké nyilvánításáról a Magyar Közlöny augusztus 25-i számában megjelent NEFMI-rendeletben döntött Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.
    A műemlékké nyilvánítást kezdeményező Berki Zoltán elmondta, hogy 2004 óta tartó "harcuk" zárult győzelemmel, ugyanis 2010-ig háromszor akarták bezárni a Győr-Veszprém közötti vasúti pályaszakaszt, megszüntetni "Magyarország egyik legszebb, ipartörténetileg és turisztikailag is felbecsülhetetlen értékű vasútvonalát".
    Berki Zoltán hangsúlyozta, hogy egy Európában is ritkaságnak számító hegyi vasúti szakaszról van szó. A Cuha-völgy 115 éves vasúti viaduktja és alagútja páratlan kulturális és ipartörténeti műemlék.
Állomásépületet, bakterházat már nyilvánítottak Magyarországon is műemlékké, ám először fordult elő, hogy egy vasúti pályaszakasz legyen - 40 kilométeres hosszúságban - műemlék - mutatott rá az ügyvivő.
Elmondta, hogy szerezni akarnak majd egy-két nyitott vasúti kocsit, hogy nyáron azzal utazhassanak a turisták a Bakony legszebb tájaira.
Berki Zoltán szerint hiábavaló lett volna a kezdeményezése, ha nem áll mellé a kezdetektől fogva Kancsal Károly, Bakonyszentlászló jegyzője, a szövetség alelnöke, s nem mozgósítja Győrtől-Veszprémig a városok és falvak "civil népét".
Kancsal Károly az MTI-nek elmondta: jóleső érzés tölti el, ám szomorú is, hogy egyáltalán harcolniuk kellett azért - ráadásul hét évig -, hogy egy patinás és értékes ipartörténeti ritkaság megmaradhasson.
Elárulta: következő kezdeményezésük az lesz, hogy az állam adja ingyen az érintett önkormányzatok tulajdonába a vasút mentén lévő épületeket. 10-15 építményről van szó, állomásokról, bakterházakról, felvételi épületekről, amelyeket a települések hasznosítani tudnának, például turisztikai információs pontokként - tette hozzá.
A műemlékké nyilvánításnak különösen a jövőre nézve van nagy jelentősége, mert garanciát jelent a vasút jövőbeli működtetéséhez is - mondta Bödecs Barnabás, a Bakonyvasút Szövetség elnöke.