például zaklató, fenyegető, vagy terrorcselekményre buzdító - tartalmak megjelenítését felületeiken.

Matt Hancock, a digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős brit minisztérium vezetője a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva elmondta: a kormány ősszel terjeszti a parlament elé az erről szóló törvénytervezetet, amely jogilag kötelező erejű magatartási normákat ír elő a legnagyobb közösségi médiacégek, köztük a Facebook, a Google és Twitter számára.

Hancock szerint a törvénytervezet alapján a Facebook abban az esetben is súlyos pénzbírsággal számolhat, ha lehetővé teszi 13 évnél fiatalabb brit felhasználóknak saját Facebook-profiljuk regisztrálását.

A szakminiszter az interjúban elmondta: a célok között szerepel a közösségi portálok kötelező beszámoltatása is arról, hogy milyen technikai lépéseket terveznek az olyan illegális tartalmak azonosítására és eltávolítására, mint gyermekek bántalmazásának képi ábrázolása, terrorcselekmények végrehajtásához útmutatást nyújtó videók, vagy halálos fenyegetéseket tartalmazó üzenetek.

Hancock szerint az együttműködést a törvényi kötelem ellenére is megtagadó közösségi médiacégek büntetési tételeit az adatvédelmi előírások megsértéséért kiszabható bírságokhoz hasonló módon állapítanák meg. Az erről szóló törvény az érintett cégek globális forgalmának 4 százalékáig terjedő pénzbüntetést tesz lehetővé, és ez a legnagyobb közösségi médiacégek esetében fontmilliárdokra rúgó bírságokat jelentene.

Nemrégiben Amber Rudd volt brit belügyminiszter is arra szólította fel a globális közösségi felületeket üzemeltető internetes vállalatokat - szintén közvetlenül nevesítve közülük a Facebookot, a Twittert és a Google-t -, hogy sürgősen fejlesszenek ki olyan technológiai megoldásokat, amelyek megtisztítják felületeiket a terrorista, radikalizáló tartalmaktól.

Rudd - aki azóta egy bevándorlásügyi belpolitikai vita miatt távozott tisztségéről - nem sokkal lemondása előtt bejelentette: a brit kormány szigorítási tervei szerint a jövőben súlyos, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősülne az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak puszta megtekintése is.