A házak többségét lebontották, átalakították, vagy kibővítették, de mind a mai napig lakhatást biztosítanak sokak számára.

Az 1940-es évek elején a Teleki-kormány nagyszabású programot indított a szegény és nagycsaládosok életkörülményeinek megjavítására, a program az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, vagyis ONCSA nevet kapta. A kidolgozott program a szociális nehézségeket elsősorban nagyszabású lakásépítésekkel próbálta megoldani. Egyes elemei az 1927-ben létrehozott Falusi Kislakásépítő Szövetkezet (FAKSZ) tapasztalataira épültek - írja Simon Zsolt helytörténész a Gróf Esterházy Károly Múzeum közösségi oldalán.

Az épületek megvalósításához központilag 5 falusi és 2 városi típustervet dolgoztak ki. Az elfogadott tervekben döntően egy- vagy kétszobás (ikerház) kertes családiházak voltak. A városi épületekbe melegvizes blokkot és pincét is terveztek.

De mi indokolta a programot?

Pápának az 1941. évi népszámlás alapján 23 736 fős lakosa volt, ami a háború végéig fokozatosan nőtt. Dr. Szöllősi Sándor polgármester 1945 februárjában tett becslése szerint a város lakossága megközelítette a 60 ezer főt. Az emelkedést elsősorban a nagyszámú gyárimunkás és közalkalmazott – tisztviselők, katonaság, ejtőernyős zászlóalj, pilóták, gyalogság – megjelenése okozta, amit a városba érkezett menekültek száma csak tovább növelt. Már 1941-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az ideérkezők lakáskérdését csak lakásépítéssel lehet megoldani. A probléma kezelésére 1942. február 15-én egy lakásügyi ügyosztályt állított fel a városházán, ennek vezetője Dr. Hermann László Zoltán (1896–1944) főjegyző lett.

A város önerőből már 1940-től nagyszabású szociális építkezésekbe kezdett, ehhez csatolták be az országos ONCSA-beruházásokat. 1941 és 1943 között 98 db egyszobás, 62 db kétszobás, 23 db háromszobás szükséglakás készült el. Ebből az ONCSA-programban megépült döntően szoba-konyhás házak száma 28, az ikerházak száma 8 volt.

Óriási segítség volt sokaknak

Az építkezés anyagi hátterét az ONCSA biztosította, de a munka kivitelezésében, a koordinációban, a közmű ellátásban a város vállalt szerepet. A programba a Leipnik textilgyár és a Mika textilgyár is bekapcsolódott. A lakáshoz jutóknak 30 év alatt kellett visszafizetni a házépítésre biztosított kölcsönt, illetve bizonyos életmódbeli változásokat is be kellett tartaniuk.

1943 őszén a Leipnik gyár támogatásával épült meg az első ONCSA-telep az Úrdombon. A sorházakba 5-6 gyermekes gyárimunkás, napszámos és földmunkás családok költöztek be. Az év végére a közeli Hadnagy utcában további 6 db ONCSA-ház épült fel.

Eredeti ONCSA ház nem maradt fenn, de átalakítás után többen mind a mai napig élnek

Az épülő új Mika-gyár elé, a Bocsor István utcai (ma: Erkel u.) ONCSA-telepen további 16 rászoruló család költözhetett be új otthonába. ONCSA-ikerház épült még a Tűzoltó utcában, az Árok utcában és a Boldogasszony út (ma: Celli út) elején.
A háború után az új politikai rendszer elsorvasztotta az ONCSA-programot, helyét az Országos Házépítő Szövetkezet vette át. A következő korszak a Kádár-kockák és a panelek kora lett.

Eredeti ONCSA-ház nem maradt fenn, az azóta eltelt évtizedek alatt a házak egy részét elbontották, vagy átépítették, bővítették - áll a bejegyzésben.

Fotó: Gróf Esterházy Károly Múzeum