Csak Budapesten rendszeresen 700-800 főnyi üres állást tart nyilván a Fővárosi Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (RSZSZ) a megváltozott munkaképességűek számára. Emellett november elsejétől közfoglalkoztatási programot is indítanak részükre – Kovács Ibolya igazgató meglepően pozitív képet festett a magyar helyzetről a Rádió Orient műsorában, és tájékoztatott a soros felülvizsgálatok jelenlegi állásáról is.

Fogyatékos-e a megváltozott munkaképességű ember? Milyen ellátásokban részesülhet, és hogyan veheti ezeket igénybe? Milyen esélyei vannak a munkaerőpiacon, ha még állandó lakcíme sincs? A fenti kérdésekre kereste a válaszokat a Rádió Orient az RSZSZ igazgatójával. Kovács Ibolya 40 éve dolgozik a szociális szférában - ebből 34 évet a szociális és a 6 évet munkaügy területén töltött, így tisztán látja a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességű emberek helyzetét, mindennapjait. “Nagyon sok esetben az állampolgárok a fogyatékos személyekkel azonosnak tartják a megváltozott munkaképességű embereket.” – hívta fel a figyelmet egy alapvető tévedésre az igazgató. A megváltozott munkaképességűeknek csupán 10-15 százaléka fogyatékos személy, a többiek egészségkárosodottak, valamilyen betegség (magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi problémák), vagy baleset miatt kerültek ebbe az állapotba.

Sokan várnak még

Jogszabályi változás miatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása a nyugdíjrendszerből átkerült az egészségbiztosítási alaphoz, amivel párhuzamosan az ellátáshoz való hozzájutás is módosult. Az igénylést a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervekhez kell beadni, amelyből jelenleg 19 van az országban, megyénként egy-egy, illetve a Fővárosban és Pest megyében régiós szinten a Budapest Főváros Kormányhivatala működteti a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervet.

A folyamat kulcseleme továbbra is az orvosi vizsgálat maradt, amelyre fővárosi és Pest megyei ügyfél esetén a Budapest XVI. kerület Tököli út 82-es szám alatt kerül sor. Kovács Ibolya többször is hangsúlyozta, hogy a megfelelő formanyomtatványokat, és az orvosi beutalót a lehető legnagyobb alapossággal töltessék ki a betegek a háziorvossal. Az orvosi beutaló minden háziorvos számítógépében rendelkezésre áll. A beadott dokumentáció, a vizsgálat és a beteg elmondása alapján számítógépes program segítséggel állapítja meg az államigazgatási szerv orvosa, hogy az adott betegség milyen mértékű egészségkárosodást jelent, illetve a megmaradt egészségi állapot százalékát. Megváltozott munkaképességű az adott személy, ha egészségi állapota 60 %, vagy az alatti.

Kapacitáshiány miatt sajnos elsősorban a soros vizsgálatra várakozók türelmét kérte az igazgató. Mivel a szakigazgatási szerv az új kérelmezők mellett – ami önmagában komoly terhet jelent, hiszen havonta átlagosan 1500 új vizsgálatot kezdeményeznek – szakhatósági és szakértői tevékenységgel is foglalkozik, kénytelenek bizonyos ügyek vizsgálatát halasztani. “Nagyon nehéz beosztanunk, hogy ki mikor kerüljön sorra, ezért sajnos jelentős az elmaradásunk.” Kiemelte viszont, hogy ha le is járt a korábbi szakértői véleményben szereplő időpont, amíg új vizsgálat nem történik, mindenki a megítélt támogatásra jogosult és abban részesül. A Rádió Orient vendége arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ellátások iránti kérelmet nem az RSZSZ-hez kell benyújtani: “Például fogyatékossági támogatásra vagy emelt összegű családi pótlékra a Magyar Állami Kincstárhoz kell beadni a kérelmet, de a szakértői véleményt erről az állapotról az RSZSZ adja ki.”

Tényleg betegek

Újabb tévhitek eloszlatása végett Kovács Ibolya azt is elmondta, hogy a soros felülvizsgálaton részt vevő emberek szinte egytől-egyig ténylegesen betegek, ellátásra szorulnak. Sokszor az a probléma, hogy otthon, általában a tétlenül töltött évek alatt olyan betegségtudat alakul ki, ami lehetetlenné teszi a munkaerő-piaci integrációt. A 40-50-es korosztályból érkezik a legtöbb ember, és a leggyakoribbak közel 28 százalékkal sajnos a mentális sérüléssel küzdő, pszichiátriai kezelés alatt álló betegek.

Szükség van rájuk

A rehabilitáció kulcseleme a foglalkoztatás, amelynek kapcsán jelentősen azonban biztatóbb adatokat mondott a szakértő: “Csak a fővárosban 7-800 főnyi üres állást tartunk nyilván, és azt kell, hogy mondjam, hogy rengeteg munkáltató keresi a megváltozott munkaképességűeket.” Külföldi cégeknél egyébként is követelmény a munkahelyi közösség érzékenyítésé és az azonos munkakörülmények megteremtése, valamint a fővárosban 75 olyan akkreditált költségvetési támogatással rendelkező szervezet van, amely 5500 munkahelyet tart fenn a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára. A munka világába való visszatérést különösen nehezítheti a hosszú kimaradás, amelyre nagyon sok esetben sajnos az ügyfél családja csak ráerősít. A tapasztalat szerint szerencsére az emberek többségében szeretnének közösségbe kerülni, mert nem bírnak otthon a négy fal között ülni”.

Különleges problémakör a hajléktalanok foglalkoztatása, amely szintén a szervezet feladatai közé tartozik. “A szervezet megalakulásakor minden érintett szociális intézményt összehívtunk, kértük a segítő személyek kijelölését, akik végigjárják a hajléktalanokkal a vizsgálati utat.” – mondta el rádiónknak Kovács Ibolya. Újabb tévhitet oszlatott el a hajléktalanok munkavállalásával kapcsolatban: a tapasztalatok szerint ugyanis a munkáltatók nem a végzettséghez vagy a lakcímkártyához ragaszkodnak, hanem az elköteleződéshez, az akarathoz.

Közigazgatásban is dolgoznak

A hivatal a közfoglalkoztatási programban még nem vett részt, ez most szintén bekerült a feladatok közé. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, az RSZSZ szakmai felügyeleti szerve ugyanis elnyert egy 120 fős közfoglalkoztatási pályázatot a Belügyminisztériumtól. Ennek eredményeképpen Budapesten 30 megváltozott munkaképességű személyt alkalmaznak majd közigazgatási munkakörben, kormánytisztviselők mellett. A kísérleti jelleggel induló projekt november 1-jén kezdődik és április 30-ig tart.