A nemrég hazánkba érkezett csúcstechnológiás, a génállományunkat feltérképező gép segítségével nagyjából két nap alatt kiderülhet, mi áll a betegségünk hátterében. A részletekről a Semmelweis Egyetem rektora, Szél Ágoston beszélt rádiónkban.

Egy hazai gyógyszergyárral közösen, 250 millió forintért vásárolta meg a Semmelweis Egyetem azt a csúcstechnológiás gépet, ami segít génállományunk feltérképezésében és az abból nyerhető információk feldolgozásában. Ez egy hárommilliárd tagból álló betűsor, aminek szekvenciáját 2001-ben még 2 év alatt, 70 millió dollárból tudták felállítani, ezzel a készülékkel azonban ma már nagyjából két nap alatt, 800-1000 dolláros költségből végezhető el a vizsgálat. Szél Ágoston az egyetem rektora elárulta, hogy ugyan jelenleg csúcstechnológiának számít ez az eszköz, fejlesztésén, gyorsításán azonban már dolgoznak, így könnyen lehet, hogy pár év múlva már ez is réginek fog számítani.

A gép jelenleg első sorban tudományos célokat szolgál, így az sajnos még csak utópikus gondolat lehet, hogy akár egy beutalóval bárki megnézethesse génállományát. Ha ez egyelőre nem is fog megvalósulni – bár komoly előrelépések elképzelhetőek az elkövetkező években -, a génszekvenálásra alkalmas gép így is egy nagyobb közösség rendelkezésére áll, s a karbantartó, működtető labor szívesen átadja indokolt kutatásokra.

Szél kifejtette, hogy nem is olyan régen még az olyan betegségeket, mint a Parkinson-kór, a különböző daganatok, vagy a skizofrénia, önálló betegségekként, nem pedig tünetegyüttesekként kezelték, pedig egy kór mögött számos különböző tényező rejtőzhet. Ezek közül deríthető fel ma a genetikai hajlam, bár a diagnózis felállításához még komoly informatikai munka is járul, ami hónapokig is eltarthat.

Ha sikerül olyan génszekvenciákat találni, melyek bizonyos betegségeknél gyakran előfordulnak, akkor hasznos információhoz juthat ezáltal a páciens is, ami alapján akár egy terápiát is hamarabb meg lehet kezdeni. Míg a tünetek gyakran azonosak, nem mindegy, hogy mi áll egy-egy kór hátterében. Ennek felfedezésében is segít a gép, ami a ritka betegségektől szenvedőknek szintén segíthet a célzott ellátás kialakításában.

A szekvencia analízis által megállapítható az is, hogy milyen gyógyszerek milyen mellékhatásokat gyakorolnak egy-egy géntípusra. A rektor elmondta, hogy az elv alapján érdemes a rasszokat is vizsgálni, ugyanis eltérően reagálhatnak a genetikai különbözőségek miatt. Tömeges populációgenetikai vizsgálatokat is fognak végezni az intézményben, ahol a népességek fejlődési folyamatát szeretnék megfigyelni. Egyelőre egy kisebb adatbázisból a magyarság karakteres génjeit tervezik megállapítani, ami által akár régóta vitatott kérdésekre is válaszokat találhatnak, de a későbbiekben nagyobb adatbázisokból is szeretnének dolgozni.

A műsor során kiderült az is, hogy a jövőben a génmódosítás elérhető közelségbe kerülhet az embereknél, azonban rendkívül kockázatos lehet feszegetni határainkat, s ez komoly filozófiai kérdést vet fel. Szél Ágoston úgy véli, a technikai megvalósítás csupán idő kérdése, a tényleges művelethez azonban elengedhetetlen korlátokat állítani, ugyanis az egész emberiséget is befolyásolhatja egy ilyen tevékenység.

Szél elmondta, hogy a gyógyszeriparral igyekeznek szorosan együttműködni. Gyógyszerfejlesztéssel rengetegen foglalkoznak, céljuk pedig, hogy a lehető legtöbb betegségre – főként a legsúlyosabb, az emberiséget nagy mértékben érintőkre – találjanak gyógymódot. Ezekhez a kutatásokhoz is komoly lökést adhat, ha kirajzolódik egy genetikai háttér, mely komoly adatbázist és információkat nyújt.

Arra a kérdésre, hogy vajon kiderülhet-e meddig fogunk élni, a rektor úgy válaszolt: elképzelhető, hogy pár év múlva ez is megbecsülhetővé válik, ugyanakkor hozzátette: ha módjában állna, akkor sem szeretne foglalkozni a témával. A boldogság kulcsát pont abban a mindennapi optimizmusban találja, mely nem jelenhetne meg, ha ismernénk jövőnket.