Az időjárás nem volt kegyes az ünnepelni vágyókhoz. A szitáló havas eső ellenére szép számú tömeg gyűlt össze a Március 15. téren. A Himnusz eléneklését követően Nagy L. István köszöntötte az egybegyűlteket. A Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója a magyar történelem egyik leggyönyörűbb, legmagasztosabb napjának nevezte március 15-ét. Történészként áttekintette e szimbólummal vált nap és annak előzményeinek valódi történetét. Mint mondta, csalóka az az általánosságban kialakult kép, mely szerint az 1848-as forradalmat a március 15-i pesti eseményekkel azonosítjuk, mivel a valódi forradalom nem Pesten, hanem Bécsben és Pozsonyban zajlott. – Pozsonyban az utolsó magyar rendi országgyűlés fogalmazta meg követeléseit az ország átalakítására, a feudális jogrend felszámolására, a polgári berendezkedés kialakítására és nemzeti önrendelkezésre. Ezeket a követeléseket Bécsben az uralkodó jóváhagyta, ezzel pedig megkezdődött a polgári átalakulás jogi kereteinek kialakulása, a nemzet kezébe vette saját sorsát. Ezzel együtt nem szabad lebecsülnünk a pesti eseményeket, ugyanis közvetett módon komoly hatást gyakoroltak az eseményekre – fogalmazott a történész.

1848 forradalmi változásait úgy kellett végrehajtania Magyarországnak, hogy közben egyből az önvédelemről kellett gondoskodni, az áprilisi törvényeket fegyverrel kellett megvédeni – folytatta Nagy L. István. – Az Orosz beavatkozásnak köszönhetően a szabadságharc ugyan elbukott, de a forradalom vívmányai nem. A kiegyezést követően pedig nemzetünk ismét kezébe vehette sorsa irányítását, soha nem látott fejlődés vette kezdetét, mely egészen az első világháborúig tartott. 1848 legnagyobb vívmányát, a nemzeti önrendelkezést a huszadik százat megpróbáltatásai sem tudták kiirtani a magyar nemzetből. Magyarországot le lehetett győzni katonailag, ki lehetett zsigerelni gazdaságilag, el lehetett nyomni ordas eszmék által, de a magyar nemzet fennmaradt, győzött, nemzeti önrendelkezését mindig visszaszerezte. Számomra ez 1848-49 öröksége – zárta gondolatait a szónok.

A beszédet követően Benned él a magyarság címmel láthattak ünnepi műsort az egybegyűltek. Ezt követően került sor a városi kitüntetés átadására. Pápa Város Önkormányzata Pápa Város Díszpolgára címet adományozott dr. Kovács Zoltánnak, polgármesterként és országgyűlési képviselőként a városért végzett önzetlen, eredményes munkájáért. Dr. Kovács Zoltán a rendszerváltástól huszonegy éven át állt a város élén, négy ciklus óta a város országgyűlési képviselője. 2011-től Veszprém Megye Kormánymegbízottja volt, 2014-től a Miniszterelnökség államtitkára lett. A volt polgármester köszönetet mondott a képviselő-testület elismeréséért, mint mondta, ez egy közös munka eredménye, melyben nagy szerepe van családjának, a képviselő-testületnek és Pápa minden polgárának.

A megemlékezés koszorúzással, majd a Szózat hangjaival zárult.