Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény és legjobb tudása szerint végezte, feladatának maradéktalanul eleget tett. De hozzátette, a jelenlegi helyzetben, plágiumügye miatt személye inkább megosztja a nemzetet, ezért befejezi a szolgálatát.

Schmitt Pál köztársasági elnök fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az államfő ezt parlamenti beszédében jelentette be hétfőn, azzal magyarázva, hogy címét csak a bíróság vonhatta volna vissza. Megismélte továbbá, hogy

Schmitt Pál lemondása akkor lesz érvényes, ha azt az Országgyűlés elfogadja. A képviselők dönthetnek úgy is, hogy megkérik az államfőt, fontolja meg a döntését, erre 15 napjuk van. Mivel a törvény nem nevesíti, hogy ezekben a kérdésekben milyen arányban dönt a parlament, a határozathoz értelemszerűen a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges. Ha Schmitt fenntartja a döntését, a lemondása véglegessé válik.

A parlamentre vonatkozó szabályokat eddig csak az alkotmányban és a házszabályban rögzítették, viszont éppen folyamatban van az Országgyűlés életét szabályozó kétharmados országgyűlési törvény vitája. A március 14-én beadott törvényjavaslat vonatkozó passzusa miatt két hete már komoly sajtóvita alakult ki arról, hogy a Fidesz bekalkulálta-e a Schmitt esetleges lemondását, és egyes módosítókkal meg akarta-e könnyíteni a folyamatot.

Az atv.hu állította, hogy a törvények eddig nem rendezték a lemondás esetén előálló helyzetet, az országgyűlési törvényben viszont hét bekezdés is szerepel erről. A Fidesz-frakció közleményben utasította vissza a feltételezést, hogy a köztársasági elnök jogállásával kapcsolatos szabályokat a Schmitt-ügyhöz idomították volna.

A házszabály szerint az esetleges lemondást követően a házelnök Kövér László lesz Schmitt utóda. Az ideiglenes köztársasági elnökké avanzsáló Kövér helyett ideiglenes házelnököt is ki kell nevezni. Az Országgyűlés feladata, hogy az alelnökök közül kijelölje azt, aki átveszi az Országgyűlés elnökének feladatát.