A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület megható bejegyzésben számolt be a munkálatok kezdetéről. Mint írták, különleges élmény látni, ahogy az új üvegeken keresztül ismét világosság tölti meg az épületet, amely számukra egyszerre jelenti a múlt felidézését és a jövőbe vetett reményt.

„Valami elkezdődött ma és reméljük, hogy folytatódik is” – fogalmaztak a közösségi oldalon, megköszönve az egyéni adományozók és Pápa város önkormányzatának támogatását. Az első két ablak már a helyére került, a harmadik beépítése is hamarosan megtörténik.

A munkálatok kapcsán Grőber Attila polgármester is megszólalt. Bejegyzésében úgy fogalmazott: vannak pillanatok, amelyeket nehéz meghatottság nélkül megélni. Kiemelte, hogy a pápai zsinagóga nemcsak helyi, hanem országos jelentőségű építészeti és történelmi emlék.

„Nagyon apró lépésekkel tudunk haladni, de tartozunk ezzel azoknak az egykor itt élt zsidó polgártársainknak, akik előttünk a várost építették” – írta a városvezető.

A klasszicista stílusú pápai zsinagóga 1846-ban épült, és hosszú időn át a dunántúli zsidóság egyik legjelentősebb vallási központjának számított. A 19. században Pápa virágzó zsidó közösséggel rendelkezett, amely jelentős szerepet játszott a város gazdasági és kulturális életében. A holokauszt azonban szinte teljesen megsemmisítette ezt a közösséget.

Az elmúlt évtizedekben az épület állapota folyamatosan romlott, ugyanakkor sokan szimbolikus jelentőségű helyszínként tekintenek rá. A mostani felújítási munkák ugyan csak kisebb lépésnek számítanak, mégis sokak szerint fontos jelzés: a város és a helyi közösségek nem mondtak le arról, hogy egyszer új élet költözzön a különleges épület falai közé.

A zsinagóga megújítása hosszú és költséges folyamat lehet, de az első ablakok beépítésével most valóban megjelent a fény – szó szerint és jelképesen is – a pápai zsidó örökség egyik legfontosabb emlékhelyén.

Fotó: Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület