Csiszár Gyula közösségi oldalán azt rja azért gondolta úgy, hogy leírja gondolatait a kastélykapuról, mert úton-útfélen megszólítják, mi a véleménye az alkotásról.

"Látom a hozzászólásokat, a "szakértői" véleményeket. Persze azért ezek között a sorok között felfedezni vélek itt-ott rosszindulatot, az örökös elégedetlenséget, stb....
Nem tudom hányan készítettek a "szakértők" közül el ilyen jellegű munkát.
Az én véleményem az, hogy a kapu gyönyörű, tökéletesen elvégzett munka. Megemelem a sapkámat Lehoczky János kovács iparművész előtt, hogy azokból a megsárgult képeslapokból, régi fotókból vissza tudta adni a kapu motívumvilágát. Elhihetik / elhihetitek nekem, hogy ez nem volt egyszerű. Jó néhány évvel ezelőtt én is rengeteget tanulmányoztam, nagyíttattam a részleteket. Ennek ellenére kicsit a sötétben is kellett tapogatózni, és ebből létrehozni, megalkotni szerkezetileg, statikailag tökéletesen felépíteni a kaput és a kerítésmezőket.
Évekkel ezelőtt volt néhány keserű pillanatom, csalódottságom amiért nem én készíthettem el az Esterházy-kastély kapuját, de az ünnepséget követő fogadáson négyszemközt köszönetet mondtam Lehoczky Jánosnak. Köszönettel és hálával tartozom Nekik, mert megalkották nekünk a kastélykaput, ami kiemelkedő éke lett városunknak. Így én is könnyebb helyzetbe kerülök, hogy ez a művészeti ág gyökeret tudjon verni környezetünkben. Ezen dolgozom több mint húsz éve, hogy kinyissam az emberek szemét, lássanak és nem az előre gyártott elemek a "kovácsoltvasság", az teljesen más!! Nem egy kategória!! A kovácsoltvas művesség lényege az, hogy létrehozunk valamit ebből a rideg, kemény anyagból, plasztikusan, épp úgy mint az agyagból a szobrászok" - írja a kovácsművész.

Csiszár Gyula reagált arra a kritikára is, mely szerint az eredetileg nem használtak olyan technikákat, amelyeket az újrakovácsolt kapun alkalmaztak. - Azt szoktam mondani, hogy a technika adta lehetőségek azért vannak, hogy használjuk őket ott ahol kell. Fazola Henrik idejében ha lett volna villanyhegesztő, biztos, hogy használták volna. Mozartnak és Beethowennek ha lett volna Hammond orgonája és Marshall hangfalaik, használták volna őket, hogy szélesebb körben is hallható legyen művészetük a közönség számára - írja Csiszár Gyula közösségi oldalán.