A kormány módosította az érettségi szabályait, melynek értelmében az elégséges teljesítmény határa 20 százalékról 25 százalékra emelkedett. A módosítás 2012. szeptember 1-től lépnek érvénybe, így az őszi érettségi időszakban már az új szabályok szerint kell vizsgázniuk a tanulóknak. Mivel az őszi vizsgaidőszak már nem elsősorban a javítóvizsgák időszaka, rosszabbul járnak majd azok, akik előre hozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő vagy pótló érettségi vizsgát szeretnének tenni.

A Magyar Közlönyből az is kiderül, 2014-től 24 idegen nyelv helyett csak kilencből lehet majd érettségizni. Marad az angol, a német, a francia, az olasz, az orosz, a spanyol, a japán, a kínai és a latin, valamint a nemzetiségi nyelvek. Aki viszont például a hollandot, az arabot vagy az eszperantót részesítette évekig előnyben, hoppon marad.

2014-től szűkül a választható vizsgatárgyak köre is. A művészeti vizsgatárgyak közül a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, valamint a magyar népzene alapjai tárgyakból nem lehet már érettségizni, a művészettörténet és a népművészet pedig a közismereti vizsgatárgyak körébe kerül. Az egyedileg akkreditált tárgyakból - kivétel: pszichológia és az európai uniós alapismeretek - a jövőben nem lehet érettségizni. Pszichológiából hatodikként választható közismereti tárgyként vizsgázhatnak a tanulók.

Változnak az előrehozott vizsgák jelentkezési szabályai is. Csökken az egyedileg akkreditált, a művészeti, valamint az idegen nyelven letehető érettségik száma. Előrehozott vizsgát kizárólag idegen nyelvből és informatikából lehet tenni akkor, amikor az adott iskolában a tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik.

Az Oktatási Hivatal adatai alapján - a 3355 sikertelen vizsga mellett - a tanulók nagyjából tíz százaléka állt a bukás szélén tavaly: 46 528 olyan érettségi volt, amely 20-29 százalékos eredménnyel zárult. Matematikából több mint húszezer olyan érettségi vizsga volt, ahol nem érték el a 30 százalékot.

- Az elégséges osztályzathoz szükséges 25 százalékot nem tudjuk értelmezni, nem tartjuk szakszerűnek, ezért nem fogadjuk el, mert párosul hozzá a többi érdemjegy megszerzéséhez szükséges teljesítmény határának emelése - mondta el a STOPnak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. - Egyelőre nem világos, hogyan kezelhető az a probléma, hogy olyan feladatsort is lehet készíteni, ahol a 20 százalék is nehezen érhető el, és olyat is, ahol a 25 is könnyű.
Nem gondoljuk, hogy az érettségi színvonalát így lehet emelni - magyarázta, és hozzátette, azzal természetesen a Pedagógusok Szakszervezetében is egyetértenek, hogy valamilyen tudást tükröznie kellene a gimnáziumot záró vizsgáknak.

Galló Istvánné szerint, ha a diák gimnáziumban tanul valamit, abból biztosítani kell neki érettségit is. - Szűkítette a kormány azoknak a tárgyaknak a számát, amiből érettségizni lehet. Ennek gazdasági okai is vannak, s ez valahol érthető. De hogy csak nyelvből és számítástechnikából lehet előrehozott vizsgát tenni, az elfogadhatatlan. Azok a diákok, akik például földrajzból, kémiából, vagy fizikából szeretnének előrehozott érettségit tenni, nehéz helyzetbe kerülnek: hogyan tartsák még két évig frissen a tudásukat tanórák nélkül? - érvelt az elnökasszony.

- Az első módosításkor hat kötelező tárgyat szeretettek volna előírni, amikor az öt is éppen elég megterhelő. De rengeteg tanulónak segített, hogy legalább előbb elmehetett bizonyos tárgyakból vizsgázni.