Újabb fordulatot vett a Tisza Párt körüli, titkosszolgálati szálakkal átszőtt ügy: a „Gundalf” néven ismertté vált fiatal informatikus a nyilvánosság elé állt, és azt állítja, szándékosan félrevezette az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársait a kihallgatása során.

A férfi – polgári nevén Hrabóczki Dániel – egy interjúban arról beszélt, hogy azért közölt valótlan információkat, mert előzetesen figyelmeztették: az eljárás során elhangzó állításokat politikai célokra, a Tisza Párt ellen használhatják fel. Állítása szerint már a kihallgatás előtt úgy látta, hogy egy koncepció épül, amelyben a pártot külföldi – például ukrán – kapcsolatokkal próbálják összemosni.

Elmondása szerint a kihallgatást nem hivatalos beszélgetésként kezelték, ugyanakkor jelezték neki: ha nem jelenik meg, nemzetbiztonsági eljárás indulhat ellene. Emiatt döntött úgy, hogy „kezébe veszi az irányítást”, és tudatosan olyan állításokat tesz, amelyeket később cáfolni tud.

A történet előzménye, hogy a hatóságok korábban házkutatást tartottak két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál egy eredetileg gyermekvédelmi jelzés alapján indult ügyben, ám ilyen tartalmat nem találtak. A nyomozás során ugyanakkor egy feltételezett, „Henry” fedőnevű személy próbálta beszervezni őket, hogy adatokat szerezzen a párt rendszeréből – ezt végül maguk az érintettek próbálták feltárni.

Az ügy különösen nagy visszhangot kapott, miután a kormány nyilvánosságra hozott egy összevágott videót az informatikus kihallgatásáról. A felvétel azonban több kérdést is felvetett: például nem egyértelmű, mikor készültek az egyes részletek, és az sem, hogy jelen volt-e jogi képviselő a beszélgetéseken.

A megszólaló informatikus szerint a róla kialakított kép – például az „ukrán kapcsolatok” hangsúlyozása – torzított, és nem fedi a valóságot. Úgy fogalmazott: a történtek inkább azt mutatják, hogy a titkosszolgálati ügy politikai dimenziót kapott.

Az ügy szorosan kapcsolódik ahhoz a korábbi állításhoz is, amelyet egy volt nyomozó, Szabó Bence fogalmazott meg: eszerint a Tisza Párt környezetében zajló művelet hátterében szervezett, akár politikai célú beavatkozás is állhat. Az informatikus mostani megszólalása ezt a narratívát erősíti, miközben a hivatalos szervek részéről egyelőre nem érkezett részletes reagálás a konkrét állításokra.

A történet tehát továbbra is számos nyitott kérdést hagy maga után: mi volt a hatósági eljárás valódi célja, milyen szerepet játszottak benne a titkosszolgálatok, és mennyiben vált politikai üggyé egy eredetileg más jellegű nyomozás.