Nekik még egy teljesen más gazdasági, és demográfiai környezetben kellett összegyűjteniük a nyugdíjra valót, és nem kellett az öngondoskodással törődniük.
A világ azonban változik, a mostani nyugdíjrendszer várhatóan pár évtizeden belül nem lesz képes finanszírozni a nyugellátásokat a befizetésekből. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy gondoskodhatsz a nyugdíjadról, és további érdekességeket ismerhetsz meg a nyugdíj világából.

Milyen lehetőségeid vannak?

Alapvetően Magyarországon háromféle lehetőséged adódik, ha félretennél magadnak a nyugdíjra. Az állam mindegyik választást úgy támogatja, hogy a személyi jövedelemadód egy részét átutalja a megtakarítási számládra. Bármelyiket is választod, mindegyikkel akkor jársz jól, ha a nyugdíjig nem nyúlsz a félretett pénzhez.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár a legrégebbi öngondoskodási forma ezen a területen, ami már havonta pár ezer forintos összeggel is indítható. A pénztár egy viszonylag alacsony havidíjat szed, a befizetéseidet pedig magyar állampapírba, vagy részvényekbe fekteti. A megnyitástól számított 10 évig egyáltalán nem férhetsz hozzá a pénzedhez, utána is csak a kamatokhoz, mivel a tőkerészt 20 évig adók terhelik, hacsak közben nem mész nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár erre a termékre is kihatással van, hiszen a kifizetésnél mindig az aktuális korhatárt veszi alapul. Cserébe viszont az SZJA befizetésed 20%-át, évente maximum 150 ezer forintot visszakapsz az államtól.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítások mögött a biztosítók állnak, akik saját alapkezelőiken keresztül fektetik be a pénzed, az általad választott portfólióba. Itt érdemes szakértői tanácsot kérned, hogy a kockázattűrő képességednek, és lehetőségeidnek mely portfóliók felelnek meg leginkább.

Figyelned kell arra, hogy a biztosításokhoz hasonlóan, a költségek nagy részét a biztosítók az első években terhelik be, ráadásul néhány termék nagyon magas díjakkal dolgozik.
Ebben azonban segítségünkre lehet a Teljes Költség Mutató (TKM), amely átlagosan számolva megmutatja, a megtakarítási időszakra mutatott költségeket. Ezeket azonban érdemes némi fenntartással kezelni, ugyanis ténylegesen egy átlaggal számol. Azonban jó kiindulási alap lehet abban az esetben, ha szeretnéd összehasonlítani a különböző pénzintézeket által kiszabott költségeket.
Az állam a nyugdíjbiztosítás esetében is 20% adóvisszatérítést kínál a befizetéseidre, maximum évente 130 ezer forintig, ráadásul ez az egyetlen olyan nyugdíjtermék, ahol a megkötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt veszik figyelembe.

Nyugdíj előtakarékossági számla

A nyugdíj előtakarékossági számla nyújtja neked a legnagyobb rugalmasságot, mivel ez gyakorlatilag egy értékpapírszámla. Ebben az esetben nincsenek kamatok, a befizetéseidből értékpapírokat vásárolhatsz, így saját magadnak termeled a hozamokat. Épp ezért, amennyiben nem értesz a pénzpiacokhoz, mindenképp szakértőre lesz szükséged a megfelelő befektetési stratégia megalkotásához.
Az ilyen termékeknél arra is kell ügyelned, hogy - bár a számla díjai alacsonyak - az értékpapírok adás-vétele jelentős költségekkel járhat, ugyanis ezek a tranzakciók számával, egyenesen arányosan növekednek.

A nyugdíjkorhatár előtti pénzkivételre itt is komoly adók vonatkoznak, és mindig az éppen aktuális nyugdíjkorhatárt veszik figyelembe a kifizetéskor. Az állam 20% adóvisszatérítéssel, maximum évente 100 ezer forinttal segíti a megtakarításod.

A nyugdíjhelyzet Magyarországon és Európában

2017-ben, az átlag szerint a magyarok 62 éves korukban vonultak nyugdíjba, az első nyugdíjuk pedig 131 706 forint volt. Ebben az évben 2,4%-kal emelkedtek az ellátások, amivel éppenhogy csak megtartották a reálértéküket az előzőekben vártnál nagyobb infláció miatt.
Ha a vásárlóerőt nézzük, akkor a magyar nyugdíjasok Európa sereghajtói közé tartoznak. Egy osztrák nyugdíjas például 2 és félszer többet tud vásárolni a nyugellátásából, mint magyar társaik. A helyettesítési rátában viszont a magyarok állnak jobban, ez a mutató azt jelzi, hogy a nyugdíjba vonulás után az emberek átlagosan mekkora részét kapják meg a korábbi keresetüknek.

Ez az arány Magyarországon 67%, tehát a nyugdíj nagyjából kétharmada a korábbi keresetnek. Megközelítőleg ebben a sávban mozog az EU országok fele, köztük Ausztria, Lengyelország, Szlovákia és Románia. Rosszabb a helyzet Írországban és Horvátországban, ahol a helyi nyugdíjasok korábbi fizetésük átlag 35, illetve 39%-át kapják kézhez öreg napjaikban.

2017 volt az az év, amikor a nyugdíjkorhatár emelése már érződött a költségvetési adatokon. Míg 2016-ban az 1953-ban született emberek a kerek évfordulókor elérték a 63 éves korhatárt, addig 2017-ben ez a határ 63 és fél évre változott. Emiatt az 1954-ben születettek csak fél évvel később lettek jogosultak. Az intézkedések miatt az év során 129 895 új nyugdíjas lett, 21,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ezek a számok is jól mutatják, hogy a nyugdíjra fordított jóléti kiadások jelentősen megterhelik az országok költségvetését. Emiatt Európa-szerte emelik a nyugdíjkorhatárt, ma Magyarországon a 64. életévet betöltve lehet nyugdíjas az emberek többsége, ha nem számítjuk a Nők 40, kedvezményes programot. 2025-re ez várhatóan 65 évre nő, míg Európa többi részén még nagyobb emelés várható. Dániában például legalább 72 éves nyugdíjkorhatárt jeleznek előre az elemzők.