Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma - mely hózáporokat okozott Európában - lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, amely valamikor izolálta a fagyos északot.

Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 Celsius-fokkal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.

"Ez még az anomáliák között is anomáliának számít, annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai" - mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.

Noha sokan a régi kemény telek visszatérését látják a jelenlegi zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie.

A világ legészakibb meteorológiai állomásán, a Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürichben, az állomástól több ezer kilométerre délre.

Bár a vasárnapi 6,1 fokos csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amit 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek.

"A kiugró hőmérsékleti értékek normális időjárási jelenségnek számítanak, az utóbbi azonban nagyon sokáig tartott és nagyon meleg volt" - mondta Ruth Mottram, a dán meteorológiai intézet szakembere. Az elmúlt 50 évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben.

Az örvény az Északi-sarkvidék és tőle délre eső szárazföldek közötti hőmérsékleti különbségtől függ, ami egyre kisebb, mert a sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más területe. Míg az átlagos melegedés 1 fokos, az Északi-sarkvidéken majdnem 3 fokos, ami a jégtömegek olvadásával jár.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint az északi jég most évtizedenként 13,2 százalékkal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez.

A sarki örvény gyengülése miatt egyes tudósok elmélete szerint a "melegebb Sarkkör, hidegebb kontinensek" időszaka következik, amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.