Ez azt jelenti, hogy aki szerződésben még nem rendelkezett a fűtési rendszer leállításáról, annál ma leállt a távfűtés. Szélsőséges időjárási fordulatnál – amilyenre az elmúlt években is volt példa – a lakóközösség által erre felhatalmazott személy eseti írásos megrendelésével természetesen ezután is visszaindítható a távfűtés.

Az idei fűtési időszak 183-200 napig tartott, ami az egyes felhasználók esetében az elő- és utófűtési időszak igényeitől függően alakult. Április végén még csaknem 75 ezer lakásban biztosította a FŐTÁV a fűtés rendelkezésre állását. A klasszikus értelemben vett (október 15-étől április 15-éig tartó) 184 napos fűtési időszak átlaghőmérséklete 4,45 Celsius-fok volt. A szezon legmelegebb napján a napi átlaghőmérséklet 17,9 Celsius-fok, a leghidegebb napján -10,9 Celsius-fok volt. A szezon hónapjaink átlaghőmérsékletei a most tapasztaltakhoz hasonlóan szeszélyes képet mutattak. Az utóbbi 15 év havi külső levegő hőmérsékleteinek átlagához képest a november több mint 2 Celsius-fokkal alacsonyabb volt, ezzel szemben a december és a január havi átlaghőmérséklet a szokotthoz képest 2-3 fokkal melegebb lett, míg a február, ahogy azt tapasztalhattuk, szokatlanul hidegre sikerült, és végül a márciusban ismét az átlagnál több fokkal melegebb volt.

Az ingadozások a szezon során kiegyenlítődtek, és így az átlaghőmérséklet alig volt magasabb az elmúlt 15 évinél. A FŐTÁV az idei októbertől-áprilisig tartó szezonban mintegy 9,8 millió GJ energiát értékesített, ami mintegy 5 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben, köszönhetően főként a melegebb időjárásnak, illetve a már több éve folytatódó felhasználói megtakarítási intézkedéseknek, hőszigeteléseknek, fűtéskorszerűsítéseknek.

Az idei télen sem fordultak elő Budapesten több tízezer lakást érintő és 12 órát meghaladó üzemszünetek. A fővárosi távhőrendszer a 2011–2012-es fűtési idényben is üzembiztosan működött. A szezonban a 2012. márciusáig feldolgozott adatok alapján összesen 32 meghibásodás következett be a FŐTÁV Zrt. táv-vezetékhálózatán. Ebből 95 százalékban kevesebb mint 8 órát tartott a hiba elhárítása, és csak a fennmaradó 2 esetben, 5 százalékban vett 8 óránál több időt igénybe. Az épületeket ellátó hőközpontok esetében 37 meghibásodás volt, amelyeknek ugyancsak 95 százaléka 8 órán belül elhárításra került, és csak 5 százaléka haladta meg a 8 órát.

Ismét felhívják a figyelmet arra, hogy a termosztatikus szelepeket a fűtés végleges leállítását követően teljesen ki kell nyitni (5-ös állás). Ugyanis a zárt szelepek a nyári meleg napokban beszorulhatnak és beragadhatnak, ami ősszel, a fűtés indításánál okozhat gondot, ám a szelepek teljes kinyitásával ez megelőzhető.

OrientPress Hírügynökség