Miközben a közzétett konvergenciaprogram kevés meglepetéssel szolgált, a monetáris politika eszköztárának bővítéséről, illetve átalakításáról újabb tervek kerültek nyilvánosságra a mögöttünk hagyott héten. A gazdaságpolitika mindkét fronton a GDP-növekedésre igyekszik koncentrálni (előbbi a fogyasztás további visszaesésének elkerülésén fáradozik a költségvetési hiány más módszerekkel történő korlátozásával, míg utóbbi részben a hitelezés támogatásával tervezi élénkíteni a gazdaságot), de mindkét területen erősen korlátozott a mozgástér - mondják a CIB Bank elemzői.

Fontos gazdaságpolitikai cél a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében – ez a cél a jegybanki eredmény javítását célzó intézkedésekben a monetáris politikára is hatást gyakorol. A frissített konvergencia program jelentőségét az adja, hogy ez a dokumentum lesz az alapja a túlzottdeficit-eljárásról szóló június végén esedékes EcoFin döntésnek, emiatt a piaci szereplők számára csalódás lehetett (bár meglepetés nem annyira), hogy a konvergencia-program nem tartalmazott új költségvetési intézkedéseket a hiány csökkentése érdekében. A konvergencia-terv az előző frissítés óta felmért, illetve realizált kockázatokra vonatkozóan a tartalékok egy részének lekötésével (célzottá tételével) reagál. (Ilyen kockázat többek között a 80 milliárd forintra taksált elmaradás az újdonsága miatt nehezen tervezhető tranzakciós adóban.) Ez a reakció a minisztérium megítélése szerint elegendő, sőt, a 400 milliárdos országkockázati tartalékból 160-170 milliárdnyi még szabadon is maradhat. Az elemzők megítélése szerint a mozgástér a vázoltnál szűkebb lehet, részben a makrogazdasági pálya várható eltérése, részben egyes nagyobb volumenű költségvetési intézkedések tervtől elmaradó hatása miatt.

Az előbbiek tekintetében a kormány lefelé módosította mind a GDP, mind az inflációs előrejelzését 2013-ra vonatkozóan, de mindkét szám továbbra is érdemben magasabb, mint a piaci konszenzus, sőt, az inflációs szám a jegybank legfrissebb előrejelzését is meghaladja.A makropálya költségvetést érintő kockázatán kívül az EU előrejelzéseitől való korábbi eltérésben jelentős szerep volt az elektronikus útdíj, illetve az MNB-eredmény becsült egyenleg-hatásának is. Ez utóbbiak az EU megítélése szempontjából továbbra is kockázatot jelenthetnek,hiszen az elektronikus útdíj tekintetében nem mutat új előrelépést a program (a kormány a sikertelen tender után saját hatáskörbe utalta a megvalósítást, annak ütemezése és költségei erősen bizonytalanok), míg a jegybanki eredmény tekintetében friss változásokat hozhat az MNB nemrég meghirdetett hitelezést ösztönző csomagja, illetve az elmúlt héten a kéthetes jegybanki instrumentum módosításával kapcsolatban nyilvánosságra hozott tervek.

A monetáris program (elsősorban a hitelezés-ösztönzés) pontos paraméterei a jelenleg is folyamatban lévő (április elején kezdődött s az eredeti tervek szerint a hónap végén lezáruló) kereskedelmi banki tárgyalásoktól is függnek. Mindkét esetben elképzelhető azonban olyan előrelépés, ami még érintheti az EU-s bizottsági reakciót – erre informális úton is legalább egy hónapot várni kell, s a hivatalos értékelés pedig június második felében várható. Amennyiben a program kedvező uniós fogadtatásra talál, úgy megnyithatja az utat az edp megszüntetése előtt. Varga Mihály gazdasági miniszter szerint már érkeztek olyan jelzések, hogy erre jók az esélyek. A CIB Bank elemzői szerint továbbra is kockázat jelent a költségvetési pálya fenntarthatósága: ez a döntés fontos eleme, ugyanakkor éppen ez az, ami érdemi szubjektivitást is visz a végeredmény kialakulásába. A 2014-es kilátásokkal kapcsolatban a konvergencia-program módosításának egyik érdekessége, hogy miközben jövő évi egyenleget javítja a magasabb GDP-növekedés és a tervek szerint az MNB idei eredménye miatt sem lesz szükség extra költségvetési kiadásra, addig a hiánytervet az ideivel azonos szintre, a GDP 2,7 százalékára emelték, szemben a korábbi programban szereplő 2,2 százalékkal.

A hivatalos bizottsági értékelés előtt, május közepén már érkezhetnek információk a magyar konvergenciaprogram megítéléséről, ami elvben lehetőséget adhat a reagálásra – az illetékes miniszteri nyilatkozat ismét megerősítette a kormányzat elkötelezettségét további egyenlegjavító intézkedések meghozatalára, amennyiben ez szükségesnek látszik. Kiadáscsökkentésre ugyanakkor továbbra sem számítanak az elemzők – az egyik talonban lévő lehetőség további korrekcióra a tranzakciós adó kulcsának és/vagy alapjának módosítása lehet. A monetáris politikai eszköztárban bekövetkező változások a költségvetés szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. A nemrégiben kinevezett új jegybankelnök csütörtöki interjúja, illetve a korábban nyilvánosságra került információk alapján az MNB jelenlegi kéthetes kötvény konstrukcióját betéti konstrukcióvá alakítják (vissza), illetve a tervek szerint az állományt 900 milliárd forinttal csökkentik.

Az MNB kéthetes kötvénye a monetáris politika fő eszköze, kamata az irányadó ráta, és jelenleg korlátlanul fogad be pénzeket ebbe a konstrukcióba. A kéthetes konstrukcióban 2007 eleje és 2008 ősze között 1000 milliárd forint körüli összegeket helyeztek el a piaci szereplők. Ezt követően azonban az állomány meredek emelkedésnek indult (ez annak a következménye, hogy az ország adósságát nagyobb arányban devizaforrásokból finanszírozta), és jelenleg 4500 milliárd forint közelében áll. A megnövekedett állományra fizetett kamat pedig rontja az MNB eredményét, hiszen a mérleg másik oldalán, a deviza eszközökön a forintkamatnál kisebb hozamot realizál. Az alapkamat mérséklődése természetszerűleg csökkenti a kamatkiadásokat, a mennyiség korlátozásával azonban még nagyobb megtakarítás érhető el.

Az elmúlt időszak jegybanki és kormányzati nyilatkozataiból, illetve a Konvergencia Programból pedig egyértelmű, hogy az MNB eredménye kiemelt jelentőségű tétel, hiszen a veszteség csökkenése (esetleg teljes eltűnése) ceteris paribus javítja a 2014-es költségvetési pozíciót mindenféle pótlólagos intézkedés nélkül.

Elméletileg a kötvényben elhelyezhető pénzmennyiség korlátozásával azok a források, amelyek „kiszorulnak” a jegybanki konstrukcióból új helyet keresnek maguknak: egy részük elhagyhatja az országot, más részük a bankközi piacon jelenhet meg pótlólagos likviditásként, és az is elképzelhető, hogy egy rész az állampapír piacon keres új helyet magának. A külföldi kézben lévő 400-500 milliárd közötti állomány kiszorítása a kéthetes konstrukcióból így a
rövid kamatok és hozamok csökkenését, illetve a forint gyengülését eredményezheti (a rövid kamatok csökkenése ráadásul olcsóbbá teszi a forint elleni spekulatív pozíciók nyitását is).

A pontos hatásokat a részletek ismerete nélkül egyelőre nem lehet meghatározni, a piacok azonban idegesen reagáltak az újabb jegybanki tervekre, különösen azért, mert Matolcsy György jelezte: a monetáris politika átalakítása még az elején tart, vagyis lehetnek még újabb elképzelések is a tarsolyban. A globális hangulat romlásával párhuzamosan az újra felerősödő bizonytalanság így értelemszerűen nem támogatja a forint erősödését.