- Ez a nap a gyászé, a fájdalomé, de a soha el nem múló reményé, a szabadság eltiporhatatlan vágyának és a nemzeti identitásunkat erősítő tiszteleté is - kezdte beszédét Vonnák Andrea. Az önkormányzati képviselő hatalmasnak és meghatározónak nevezte a szabadságharc katonáinak, politikusainak és hadvezéreinek teljesítményét, de beszédét elsősorban azoknak a nőknek szentelte, akikről kevéssé szólnak a könyvek. Ők megmutatták a cselekvő, önfeláldozó szeretet arcát - fogalmazott Vonnák Andrea.

- Mi, nők, talán jobban érezzük ennek a napnak a csendjét, a hiányt, a gyászt. Hiszen mi hordozzuk tovább a család történetét, mi gyújtunk gyertyát, mi tanítjuk meg gyermekeinknek, ki volt Damjanich, Kiss Ernő vagy Leiningen-Westerburg Károly. Október 6-a ezért nem pusztán történelmi évforduló, hanem személyes emlékezés is. Gondoljunk az özvegyekre, akiknek nem csak a mérhetetlen gyászt kellett elviselniük, hanem gyakran a nyomort és a császári hatóságok aljas vegzálását is - emelte ki.

- Sorsuk tragikus példája annak, hogy a megtorlás nem csak a férfiak életét vette el, hanem az asszonyok jövőjét, biztonságát is elpusztította. Mégis, a szenvedésük közepette is kitartottak. A gyászruhában élő, dacos özvegyek a magyar szabadság iránti vágy el nem némuló hangja volt az elnyomás idején. A mai napon emlékezzünk tehát nem csak a hős katonákra és hadvezérekre, hanem azokra az asszonyokra is, akik a szeretet, a kitartás és a szabadság iránti rendíthetetlen vágy erejével segítették a forradalmat. Mert a szabadság nem csak a csatamezőn vívott harcokban születik meg, hanem a mindennapok hősiességében, a kitartó munkában és a gyengéd, de erős szívű anyák és feleségek odaadásában is. A mai nap a gyászé, de az emlékezés mellett a tiszteleté is. Tisztelet a múlt hősei iránt, akik életüket adták a hazáért, és tisztelet a jövő nemzedékei iránt, akiket a nők szabadságvágya nevelt - hangsúlyozta Vonnák Andrea.

A beszédet követően "Kik értünk haltak" - címmel a Szent István Római Katolikus Általános Iskola 7. évfolyamos tanulóinak műsora következett, majd koszorúzással és a Szózat közös eléneklésével zárult a megemlékezés.

További képeinket ITT találja...