Amikor 450, 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekkel elvégezték a tesztet, a vakcinát biztonságosnak találták, a 12 hónapos követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis "magas szintű hatékonyságot" mutatott.

Most az eredmények alátámasztásáért kiterjedtebb tesztelés következik, amelyet négy afrikai ország majdnem ötezer gyerekével végeznek, a legfiatalabbak öt hónaposak, a legidősebbek háromévesek lesznek.

A betegséget parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt - számolt be róla a BBC hírportálja.

A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak.

Adrian Hill vakcinológus, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója a The Lancet című brit orvostudományi folyóirat preprintjében megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: vakcinájuk az első, amelyik a WHO által kitűzött legalább 75 százalékos hatékonyságot elérte.

Az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.

Az új vakcina tesztjei 2019-ben indultak, jóval azelőtt, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelent volna, és az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával közösen kifejlesztette volna a Covid-19 elleni védőoltását.

A malária elleni vakcina kifejlesztése sokkal hosszabb időt vett igénybe, mivel az utóbbi esetében gének ezreiről, míg a koronavírusnál nagyjából egy tucatról van szó, a malária távol tartásához igen erős immunválaszra van szükség.