Pápa történetének egyik legszebb időszaka a XIX. század volt. Ekkor értek be azok a folyamatok, amelyek még a XVIII. században, a barokk kor gazdasági változásaiban gyökereznek. A város képe a sorozatos háborúskodás, pusztítások, felégetések és tűzvészek után alaposan átalakult. A régi, középkori eredetű telekhatárok mentén modern házak, és új középületek épültek, amelyek a mai város arculatának is meghatározói.

Elkészült, még a XVIII. század végén a Nagytemplom nagyszerű klasszicizáló épülete, megépült a kórház és környéke, elkészült a Golgota (1740-es évek) és a Kálvária templom (1795.), akkor még a városon kívül. Ekkoriban alakult ki a Fő tér ma is jellemző barokkos hangulata, kiépült a Ferenceskolostor és templom épületegyüttese.

Új iskolák, Református Kollégium, Bencés rendház és iskola, az
előző században újjá épült templommal, a Zárda épülete, felépült a Nátus monumentális együttese.Megépült a vármegyeháza és elkészült a városháza.
A reformkor szellemisége a pápai iskolákon, de különösen a Református Kollégiumon keresztül napivalóság lett a városban. Legjobb tanárok, felvilágosult előadásai Európa szellemét hozták be a pezsgőéletű dunántúli kisvárosba.
Ez az a kor, amikor nem lehet úgy beszélni Magyarország kulturális és közéletéről, hogy ameghatározó szereplők között ne legyen néhány pápai, vagy legalább olyan, aki Pápán járt iskolába, elég csakJókai Mór,Petőfi Sándor,Tarczy Lajos, vagy Deák Ferenc nevét említeni.

Pezsgő irodalmi élet volt a városban, vallási tolerancia uralkodik,a temetőket közösen használta a református, evangélikus és a katolikus gyülekezet.

Lista kép: Nátus épülete a 19. században. Az épület ma a Teológiai Akadémiának és a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának ad otthont. Forrás: papa.hu