Magyarország helyzete nagyon sokat javult az elmúlt években pénzügyi kockázati szempontból - mondta az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) új, február 1-jei hatállyal kinevezett vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban. Barcza György hangsúlyozta, hogy folytatódik a külfölddel szemben fennálló tartozás diverzifikálása.

A szakember elmondta: magyar állam folyamatosan javítja a külfölddel szembeni devizapozícióját.
Míg 2011-ben 44 százalék volt a deviza részarány a teljes államadósságon belül az IMF és EU-hitelekkel együtt, ez 2014 végére 36-38 százalék körülire apadt, ami jelentős csökkenés.
Arra a kérdésre, van-e konkrét ütemterve az ÁKK-nak az államadósságon belüli devizarészarány leépítésére, Barcza György elmondta: össze kell hangolni a pénzügypolitika mindhárom fontos szereplője - a kormányzat, az MNB és az adósságkezelő - szempontjait. Mindenképpen előnyös, és a közjót szolgálja, ha összehangoltan működik a makrogazdasági politika - mondta.
Barcza György kiemelte: 2010 és 2014 között Magyarország bruttó külföldi devizaadóssága 100 milliárd euróról 64 milliárd euróra csökkent. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a devizaadósság megújításának kockázata - magyarázta.
Ezzel párhuzamosan a nettó külföldi devizaadósság 42 milliárd euróról 14 milliárd euróra csökkent. Ezen belül az államnak és az MNB-nek 2010-ben 6,5 milliárd eurós nettó devizatartozása volt, míg tavaly év végén már 3,6 milliárd euró követelése. Ebben benne van a devizakibocsátások csökkentése és a devizatartalékot duzzasztó európai uniós transzferek.
Az ÁKK idén 160 milliárd forint értékben tervez kibocsátani letelepedési államkötvényt, ezen kívül devizakibocsátást nem tervez az idei évre vonatkozó finanszírozási terv szerint.
A külfölddel szemben fennálló tartozás tehát egyre inkább szétterül, "többfelé" tartozunk - mutatott rá. Ez a diverzifikáció a jövőben is fontos cél lehet - tette hozzá. Ha sikerül a külföldi devizaadósságnak a tulajdonosi struktúráját változatosabbá tenni, akkor több lábon állhat az adósságkezelő - mondta. Emellett meg kell fontolni, érdemes-e a dollárkötvények mellett más devizában, más piacokon is kibocsátani - jegyezte meg.
Az adósságkezelés szempontjából fontos adat, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona 45 százalékkal nőtt 2010 és 2014 között. Ennek magyarázata, hogy csökkent a hitelállomány, és nőtt a megtakarítási ráta. Emellett az utóbbi években javult az állam költségvetési hitelessége, másrészt a pénzügyi válság után a lakosság a biztonságra törekedve előnyben részesíti az állampapírokat más befektetési eszközökhöz képest. Mindennek köszönhetően jelentősen nőtt az állampapírok iránti lakossági kereslet. A lakossági tulajdon aránya a 2010-es 2 százalékról 9,5 százalékra emelkedett 2014 harmadik negyedévében. Vagyis ma az államadósság csaknem tizede lakossági kézben van. Ez is növeli a diverzifikációt - emelte ki az ÁKK új vezetője.
Mindez - a külfölddel szemben fennálló devizaadósság jelentős csökkenése és a lakossági tulajdon növekedése - abba az irányba hat, hogy Magyarország helyzete nagyon sokat javult pénzügyi kockázati szempontból - mutatott rá Barcza György.
A gazdasági növekedést és a kilátásokat - a javuló tendenciát - figyelembe véve indokolt, hogy a hitelminősítők idővel lépjenek - fogalmazott. Furcsa, hogy a hitelminősítők ugyanabban a kategóriában értékelik Magyarországot, mint öt éve, holott óriási változások történtek ez idő alatt: a pénzügyi szektor sokkal stabilabbá vált - javult a hitel-betét mutató, csökkent a devizakitettség -, emellett az alacsonyabb kamatoknak és a csökkenő adósságrátának köszönhetően jelentősen csökkentek az állam kamatkiadásai az elmúlt években - sorolta.
Az államadósság a legfrissebb adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 77 százalékán áll. A 2,5 százalékos hiány és több mint 4 százalékos nominális növekedés mellett évente 1,5-2 százalékponttal tud csökkenni az adósság, és így egyre közelebb kerül az alaptörvényben és a stabilitási törvényben megfogalmazott, 50 százalékos küszöbhöz - mondta.
Az ÁKK új vezetője megjegyezte: belföldön kompetitív piac alakult ki, ennek is szerepe van abban, hogy ilyen alacsony hozamok mellett lehet kibocsátani. A 3 éves államkötvények hozama idén 2,3-2,5 százalék körül, az ötéves papíroké 2,5 és 3 százalék között alakult. A tízéves lejáratú államkötvények hozama 3 és 3,5 százalék között volt. A diszkont kincstárjegyek futamidőtől függően 1,7-1,8 százalékos átlaghozamon keltek el.