A pápai plébániát a város alapításával egy időben 1225-ben hozták létre, az oklevelek alapítóként Smaragdus pápai főesperest nevezték meg.

1400-ban, királyi utasításra IX. Bonifác (1356–1404) a plébániát leválasztotta a győri püspökségtől és az esztergomi egyházmegye joghatósága alá rendelte. Ennek hatására Pápa hírneve hamarosan nőtt, a város gazdagodott és fejlődött. Ekkor jelentek meg a szerzetesek, a zirci ciszterekek, a domonkosrendiek (dömések) és a ferencesek. A város és a plébánia fejlődését a török megjelenése, majd a Rákóczi szabadságharc akasztotta meg - írja közösségi oldalán a Gróf Esterházy Károly Múzeum.

Az egykori halastó partján álló házas telket Szapolyai János (1485–1540) ajándékozta a pápai plébániának (curria Plebani) 1510-ben. Az adományozás a pápai káplánság megszervezését segítette elő. 1528-ban, a reformáció terjedésével a plébánia-épület, a templom és az iskolaépület a reformátusok kezére került. Az 1640-ben kiadott oklevél tanúskodik először arról, hogy a telken két szobás lelkészlak (Domus Parochialis) állt, amit újra a katolikusok bírtak. 1649-ben Cziglidi Pál „praedicator”, 1715-ben „Pater Jesovital Ur” házaként nevezték meg a telket.

Az utcasorba illeszkedő, egyemeletes, „L” alaprajzú, copfstílusú épület mai formáját az 1759-es átépítése során nyerte el. A költségeket a polgárok „bőkezű” adakozásából fedezték. A ház Fő téri homlokzata 5 ablaktengelyes, a köztük lévő ablakok itt keretezettlenek. Az emeleti részt dór fejezetű lizénák tagolják. A Ruszek-közre néző 4 ablaktengelyes homlokzat ablakai viszont már kőkeretesek. A földszinti ablakok közül kettőt fűzött barokk, egyet copfstílusú eredeti kovácsoltvasrács díszíti. Az épület belsejébe kosáríves, kőkeretes kapun keresztül lehet bejutni. A bejárat belső terének mennyezetét háromhevederes csehboltozattal készítették el.

Egy 1794-ből fennmaradt okirat írja le az eredeti épület belső terét:
„…jó matériákból, 2 kondignációkra (emeletsor) cserépzsindőlyfödésre építve. Felső traktusban vagy kondignációban vagyon 4 szoba bolthajtásra, deszkával pallolva, zöld kályhákkal. Az ambitus vagy folyosó is hasonló volt, téglával kirakva. Az alsó koordinációban vagyon 3 szoba, melyek közül kettőjében a 2 káplán lakik, a 3-ikban vendégszállás vagyon. Mind boltra, mind deszkával pallolva, zöld kályhákkal vannak. Az alsó folyosó is boltozva, téglával kirakva. Vagyon jókészletű konyha, mely mellett a cselédszobaboltra, téglával kirakva, jó készülettel. Következik a kamra hasonló boltra, téglával kirakva.”
A lelkészek megélhetésének javítására 1843-ban a telek végén gazdasági épületek jöttek létre, ekkor készül el az istálló, egy kocsiszín, és egy sertéshizlalda. Mindez kegyúri (uradalmi) támogatásból létesült.

(Simon Zsolt) Fotó:Gróf Esterházy Károly Múzeum