Az Insa közvélemény-kutató intézet felmérésében megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy nem szeretné, ha a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után is Angela Merkel lenne a kancellár. Csupán 36 százalék üdvözölné, ha a kormányfői tisztséget 2005 óta betöltő politikus hivatalban maradna a következő ciklusban.

Angela Merkel elutasítottsága Türingiában és Szászországban a legnagyobb, a két keleti, az egykori NDK területén fekvő tartományban 79 százalék, illetve 76 százalék ellenzi, hogy negyedszer is kancellár legyen.

Angela Merkel támogatottsága két nyugati tartományban a legnagyobb, Brémában és Schleswig-Holsteinben egyaránt 55 százalék üdvözölné, ha a 2017 őszén rendezendő választás után is folytatná munkáját.

A Cicero című közéleti folyóirat megbízásából végzett kutatás szerint a kancellárt a legnagyobba arányban az alacsonyan képzettek és alacsony jövedelműek utasítják el, és leginkább a magasan képzettek és magas jövedelműek támogatják.

A képzetlenek és a 1000 euró alatti havi jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők 74,8 százalék, illetve 74,2 százalékos arányban ellenzik Angela Merkel kancellári pályafutásának folytatását, míg az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek és legkevesebb 4000 euró havi jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők 58,2 százalékos, illetve 56,5 százalékos arányban támogatják, hogy hivatalban maradjon.

Pártpreferencia szerinti bontásban az Alternatíva Németországnak (AfD) és a Baloldal támogatói körében a legnagyobb - 96,2 százalékos, 87,6 százalékos - Angela Merkel elutasítottsága a Cicero honlapján ismertetett felmérés szerint.

Az Insa adatai szerint ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 30,5 százalékát szerezné meg, ami a legalacsonyabb érték az Insa 2009 óta folytatott méréseinek történetében. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) ugyancsak mélyponton vannak, 19,5 százalékot szereznének. Ez együtt 50 százalék, vagyis a Bundestagban most csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező pártok nem tudnának többségi támogatással rendelkező kormányt alakítani. Az AfD viszont tovább erősödött, 15 százalékon áll, ami az eddigi legmagasabb érték az intézetnél.

A választókorú népességre nézve reprezentatív felmérést május 4. és 9. között készült 2048 ember megkérdezésével.

Közben tovább folytatódik a CDU gyengülése és az AfD előretörése révén indult vita a CDU irányultságáról. A CSU több vezetője után Edmund Stoibert, a párt korábbi elnöke, volt bajor kormányfő is jobboldali fordulatot sürget a testvérpárttól. Az uniópártoknak a "demokratikus spektrum jobboldalán álló szavazókat is integrálniuk kell" - mondta Edmund Stoiber a Bild című lapnak.

Hozzátette, hogy a testvérpártok között jelentős nézeteltérés alakult ki alapvető kérdésekben, mint a biztonság és a menekültpolitika. Ha nem lesz közeledés, a CSU önálló programmal vesz részt a 2017-es választási kampányban - mondta a volt bajor miniszterelnök a Bild keddi beszámolója szerint.