Ez garantálja a magánélet védelmét, az otthon nyugalmát, és védelmet ad a zaklatással szemben - olvasható a tárca keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében.
Azt írták: az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az egyén méltóságát és magánélethez fűződő jogát biztosítani kell a közösségi médiatérben is. Ezért a törvényalkotó szándéka garantálja az egyén számára a privátszféra biztonságát a magáncéllal megosztott és közzétett tartalmak tekintetében is.

Emlékeztettek, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi IIII. törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság több alkalommal mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg. Az Alkotmánybíróság 2016-ban felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit hozza összhangba.

Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény 7-ik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán-, családi életének és otthonának sérelmével - olvasható a közleményben.

Hozzátették: az új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartja és biztosítja a gyülekezési jog szabadságát, és a nemzetközi standardoknak megfelelően, korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlását.