Hírek
2019. December 02. 07:05, hétfő |
Külföld
Forrás: Fehér Krisztina, az MTI tudósítója jelenti - illusztráció: pixabay
A klímaváltozás már nem hosszú távú probléma az ENSZ-főtitkár szerint
A klímaváltozás már nem hosszú távú probléma, hanem olyan globális válság, amely komolyan fenyegeti az emberiséget
- mondta António Guterres ENSZ-főtitkár madridi sajtótájékoztatóján a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezményének jövő héten kezdődő 25. ülése (COP25) alkalmából.
A nemzetközi szervezet vezetője hangsúlyozta: a klímaváltozás gyorsabb, mint amennyire az emberiség e változás megfékezése útján halad, és hamarosan elérünk ahhoz a ponthoz, "ahonnan már nincs visszaút".
Mint mondta, a klímaválság hatásai nyilvánvalók: a mérések kezdete óta az elmúlt öt évben volt a legmelegebb, a tengers zintje a legmagasabb, a sarki jégtakarók példátlan sebességgel csökkennek, a szárazföldi és tengeri biodiverzitás veszélyben van. Emellett növekvő gyakorisággal fordulnak elő szélsőséges időjárási jelenségek.
"Sok évtizeden át az emberi faj háborút viselt a bolygó ellen, és a bolygó most visszatámad" - jegyezte meg.
António Guterres hangsúlyozta: szavai mégsem a kétségbeesés, hanem a remény üzenetét hordozzák azért, hogy az emberiség nézzen szembe és hagyjon fel a természet pusztításával, ahogy azt a tudományos világ is sürgeti. A katasztrofális következmények elkerüléséhez szükséges, hogy a globális felmelegedés növekedése ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot ebben az évszázadban - tette hozzá.
Az ENSZ-főtitkár szorgalmazta a cselekvés új korszakának kezdetét, a klímaválsággal szembeni ambiciózusabb globális küzdelmet. A kormányoknak erős elkötelezettséget kell tanúsítaniuk a karbonsemlegesség 2050-es elérése, valamint a károsanyag-kibocsátás drámai csökkentése mellett 2030-ra.
Véleménye szerint a klímavédelemben Európának a globális tárgyalások alappillérét kell alkotnia, amelyhez "jelentős erkölcsi tekintélyt" fog adni, ha a kontinens minden tagállama eléri a karbonsemlegességet.
"Világosan látjuk, hogy a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói nem veszik ki részüket, pedig nélkülük célunk elérhetetlen" - mondta többek között az Egyesült Államokra utalva, amely a jövő évtől felmondta részvételét a párizsi klímaegyezményben.
A spanyol fővárosban hétfőn kezdődő kéthetes klímakonferencián a világ 196 országa képviselteti magát, 50 állam- és kormányfő lesz jelen, csakúgy mint az Európai Unió új vezetői. A szervezők összesen mintegy 25 ezer résztvevőre számítanak a COP25 eseményein.
A konferencia elnöke Chile, eredetileg ugyanis a dél-amerikai ország adott volna otthont a rendezvénynek, ám egy hónappal ezelőtt a folyamatos utcai zavargások miatt visszalépett a házigazda szerepétől.
Spanyolországban a COP25 idejére rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be: december 14-ig ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést, így a schengeni országok állampolgárainak is érvényes személyi igazolványt vagy útlevelet kell felmutatniuk a be- és kiutazáskor.
A spanyol belügyminisztérium az egész madridi tartományban megerősítette a rendőri jelenlétet, fokozottan a konferencia és az ahhoz kapcsolódó rendezvények helyszíneinek környékén.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 20. 07:12, kedd | Külföld
Francia uniós biztos: az EU-nak megvannak az eszközei az új amerikai vámok elkerülésére
Az EU rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel elrettentheti Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy új vámokat vessen ki azokra az országokra, amelyek ellenzik Grönland amerikai annektálását
2026. Január 19. 07:21, hétfő | Külföld
Brit miniszterelnök: nem helyénvaló NATO-szövetségeseket vámokkal fenyegetni Grönland ügyében
Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.
2026. Január 19. 07:20, hétfő | Külföld
Egy év alatt 130 milliárd dollárral nőtt az orosz aranytartalék értéke
Az orosz aranytartalék értéke a nemesfém drágulása miatt egy év alatt rekord nagyságban, 130 milliárd dollárral (43 ezer milliárd forint) nőtt – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség az orosz központi bank adataira hivatkozva.

