A szakemberek egy kivételes állapotban fennmaradt koponya alapján rekonstruálták a Doratodon carcharidens külsejét.

A késő kréta időszakban, amikor Európa szigetekből álló terület volt, ez az alig másfél méter hosszú ragadozó a szárazföldön élt. Mély, dinoszauruszszerű koponyája és fűrészelt fogai alapján gyors mozgású húsevő lehetett, amely valószínűleg kisebb gerincesekre vadászott.

A lelet az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről került elő, és a kutatók – köztük Ősi Attila, Rabi Márton és Szegszárdi Máté – a Scientific Reports folyóiratban publikálták eredményeiket. A koponya két darabját négy év különbséggel találták meg, és később derült ki, hogy ugyanahhoz az állathoz tartoznak.

A vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: bár a Doratodon külseje hasonlít az Afrikából és Dél-Amerikából ismert szárazföldi krokodilokra, valójában nem áll velük közeli rokonságban. A kutatók szerint ez az úgynevezett Convergent evolution példája: különböző fajok hasonló életmód miatt egymástól függetlenül fejlődnek hasonlóvá.

A felfedezés azért is fontos, mert megkérdőjelezi azt a korábbi elméletet, amely szerint a kréta időszakban Európa és Afrika között szárazföldi kapcsolat volt, amelyen keresztül állatok vándorolhattak. A kutatók szerint valószínűbb, hogy ezek a fajok már a kontinensek szétválása előtt alakultak ki, és Európa szigetein éltek tovább elszigetelten.