Az alkalmon Steinbach József református püspök hirdetett igét. Pál Korinthusiakhoz írt második levelét idézte, mely szerint a biblia betűi Isten által válnak lelki táplálékká, a lelki táplálék pedig megelevenít - Mert Isten népe itt Pápán is vágyja Isten igéjét. Bátran átélheti azt a csodát, amely minden igehirdetés, minden Istentisztelet csodája. Hogy a betű, amely önmagában megöl, a lélek által kibomlik és megszólal benne az üzenet. Amire itt és most szükségünk van. Amely erősít, bátorít vígasztal, közösségé, Isten népévé formál bennünket. Amikor megtapasztaljuk azt a csodát, hogy a gyarló emberi beszéd a Szentlélek által csodává lesz – hangzott az igehirdetésben.

A prédikációt követően Kövér László, az Országház elnöke köszöntő beszédében azt mondta: ahogy haladunk a korban, egyre inkább lelki otthonának érzi a pápai református templomot. A házassága e templomban köttetett, itt tartották a keresztvíz alá, majd első gyermekét szintén a pápai templomban keresztelték meg.

– Fő kérdés az, hogy otthonná lesz-e az épület. Lesznek-e egymást követő nemzedékek, akiket hívogatnak a harangok, örömmel lépnek be a templomba, mintha hazamennének. A 21. század sok-sok ajtót nyitogat. Kínálatból van elég, még sok is. Ezek a képek harsányak, nem kerülhetők ki. A templom hangja nem tud agresszivitásban versenyezni ezekkel az ajánlatokkal. De tud közelíteni valami mással, ez pedig a történelmi hitelesség és a kipróbáltság. Azt az üzenetet közvetíti, hogy akik bíznak a teremtő, szabadító Istenben, azokat megtartja ez a hit, a halálon túl is – fogalmazott a házelnök hozzátéve, erre a kipróbáltságra ma is építhetjük életünket.

Unger Tamás alpolgármester arról beszélt, hogy a mai emberek számára a templomok sok esetben csupán turisztikai látványosságok, ám a hívő emberek számára a templom nem csak egy épület, hanem lelki életünk és hitünk megélésének egyik legfontosabb helyszíne. Úgy fogalmazott, hogy a város történelmében meghatározó szerepet játszottak a vallási közösségek, mindig tevékenyen járultak hozzá a város életéhez. – Ha a Dunántúl legnagyobb református templomát és közösségi központját nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy a református templom ma is erősen meghatározza a város életét, fejlődését, látképét – mondta köszöntőjében az alpolgármester.

Az ünnepi Istentisztelet keretei között került sor a templom építésének történetét bemutató kiállítás megnyitására is. Márkus Mihály lelkész köszönetet mondott a kiállítás megalkotóinak – Balázs Mariannának, Gasztonyi Györgynek és Varga Petrának – valamint a pápai önkormányzatnak az anyagi támogatásért. A kiállításról Kerpel Péter művész-tanár azt mondta, olyan interaktív kiállítás jött létre a templom előterében, amely tele van meglepetésekkel, minden korosztály számára érdekes és látványos.

Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények főigazgatója a jubileum kapcsán kiadásra került, a templom építéséről szóló emlékkiadványt mutatta be a gyülekezet számára. A füzet tartalmazza az alapkő-letételi okiratot, az építés történetének áttekintését, valamint Huszár János egykori szemtanú visszaemlékezését.
Huszár Pál dunántúli főgondnok, a Zsinat világi elnöke köszöntőjében azt kívánta a pápai gyülekezet tagjainak, hogy az az öröm, melyet 75 évvel ezelőtt éreztek a pápai hívek, azt érezzék a maiak is. – Cselekedje a minden kegyelem Istene, hogy ez a ház megteljék, a harangszót meghallják azok, akiknek szól, hogy a gyülekezet a magáénak érezze mindig ezt a megszentelt hajlékot, azt érezze, hogy ide érdemes eljönni, mert itt hangzik a megváltás örömüzenete – mondta Huszár Pál.

Az Istentisztelet követően a templom melletti füves területen egy facsemete ültetésére is sor került, a 75 éves jubileum alkalmából.