Városlista
2019. szeptember 16, hétfő - Edit

Hírek

2019. Július 26. 15:00, péntek | Külföld

120 esztendeje született, 45 éve hunyt el Emil Erich Kästner

120 esztendeje született, 45 éve hunyt el Emil Erich Kästner

Ki ne emlékezne iskolás korából A két Lotti, A repülő osztály, vagy az Emil és a detektívek című, oly népszerű kötetekre?

Szerzőjük, az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója: a német Emil Erich Kästner, aki immár 120 esztendeje látta meg a napvilágot, és 45 éve hunyt el. Sokáig jómagam sem ismertem igazán a fönt felsorolt művek írójának kilétét, csak később eszméltem rá, hogy ezen kedves, humoros gyermek- és ifjúsági regények „atyja” valójában milyen kivételes személyiség, – EMBER is volt.

A drezdai születésű Kästnernek alig tizennyolc évesen – az első világégés alatt – kell katonának beállnia. Úgyszólván hamar „felnől”, igen korán kénytelen szembesülni a való világgal. A seregnél megtapasztalt – elszenvedett – időszak mély lelki nyomokat hagy benne. Az a lelketlen, kegyetlen közeg, amelyben vele oly méltatlanul bánnak, elbánnak, maradandó hatásokat okoznak neki: betegségeket, szívgyengeséget, s egy életre antimilitaristává, pacifistává teszik.

Megszabadulva, hazatérve az egyenruhás közegből, befejezi az iskolát, jelesre érettségizik, s még Drezda város arany ösztöndíját is elnyeri. Ekkor már írogat. Főként verseket. Történelmi-filozófiai-germanisztikai és színháztudományi tanulmányokat folytat, s emellett komolyan kezdi érdekelni a politika is. A baloldali Neue Lepziger Zeitung szerkesztőségében talál munkát, de csak kis időre, mert egy erotikus tartalmú költeményének megjelentetése miatt páros lábbal rúgják ki onnan. Azonban ő nem hátrál, Berlinbe költözve álnéven folytatja tovább alkotói munkáját; elsősorban kulturális jellegű cikkeket fogalmaz. 1923 és 1933 között több száz verse, glosszája, riportja és recenziója lát napvilágot, több sajtóorgánumnál is fölfigyelnek rá. Külsősként rendszeresen ír a Berliner Tageblatt és a Vossische Zeitung napilapoknak, illetve a Die Weltbühne folyóiratnak. Első verseskötetét 1928-ban adja közre, melyet 1933-ig – a nácik hatalomrajutásáig – további három követ. Ugyancsak 1928-ban jelenik meg az Emil és a detektívek. Ez az első, s máig egyik legismertebb gyermekkönyve Walter Trier illusztrációival. Óriási siker lesz, csak Németországban több mint kétmillió példányban kel el, és 59 nyelvre fordítják le, majd 1931-ben még mozifilm is készül róla. Rendíthetetlen pacifizmusa, humanizmusa, az emberek közötti erőszak minden formáját elítélő szemlélete teszik naggyá az ifjúság körében is. A kortársak finomkodó gyerekirodalmához képest az Emil és a detektívek valóságos, egy korabeli nagyvárosban, Berlinben játszódik, szereplői hús-vér gyermekek, akik a rendőrség segítsége nélkül üldöznek egy tolvajt. Ez az önállóság a többi műben is fontos szerepet képvisel, például a Két Lottiban, ahol az ikerpár életet cserél, hogy a korábban a tudtuk nélkül szétszakított család újra egyesülhessen.

Kästner náciellenes, antifasiszta. Adolf Hitler hatalomátvétele után sem rejti véka alá nézeteit – „Ott, ahol a könyveket égetik, előbb-utóbb embereket is égetnek” - írja –, nem hajlandó emigrálni sem, pedig kizárják a német írószövetségből is, „írásaiban tanúsított kultúrbolsevista magatartása” miatt nem nyer fölvételt a Birodalmi Írói Kamarába, így gyakorlatilag országosan publikálási tilalom alá kerül. Az események mintegy helyszíni krónikásaként marad Berlinben, pedig többször elhurcolja a Gestapo, sőt, a könyvégetések során az ő művei is „a német szellemmel ellentétesnek” minősítve lobbannak lángra az utcai máglyákon. A tilalmak időszaka alatt titokban, Svájcba juttatva tudja csak kiadni szórakoztató regényeit, például a Három ember a hóban címűt (1934). 1942-ben külön engedéllyel ő írja Berthold Bürger álnév alatt a Münchhausen című film forgatókönyvét, amely az UFA (német filmvállalat) jubileumára készül.

A bombázások során, 1944-ben lakása porig ég, egyre kilátástalanabbá válik helyzete. 1945. március elejére az SS a „hosszú kések éjszakájának” hangulatát idéző terrorakciókat tervez, s az ő neve is a kiszemelt áldozatok listáján van. Ekkor hírtelen egy filmes jó barát siet segítségére, hogy az életveszélyes német fővárosból kimenekítse. Hamis papírokkal, filmezés ürügyén, egy „forgatócsoporttal” Tirol egy nyugodt hegyi falujában várja ki a háború végét.

A második világégést követően Münchenbe költözik, ahol a Neue Zeitung rovatvezetőjeként munkálkodik, valamint Pinguin címen egy gyermek- és ifjúsági lapot is szerkeszt. Munkásságát rangos díjak kísérik, a nyugat-német PEN Club elnökének is megválasztják, azonban a múlt háborús sebeit, illetve a hidegháborút, Németország kettészakítottságát, az értékrend egyre jobban lévő „sorvadását”, az ifjúság hanyatló helyzetét nehezen éli meg. Szerinte az emberiség – így a XX. század – történelmének alapvető fogyatékossága, minden bajok forrása: a játék szeretete, a játékszabályok iránti tisztelet, a sportszerű viselkedés tragikus hiánya. Szenvedélybeteg lesz, alkoholba és cigarettába fojtja bánatait. Nyelőcsőrákot diagnosztizálnak nála; visszautasítva a kórházi kezeléseket, hetvenötéves korában, 1974. július 29-én hunyja le szemeit.

Kerecsényi Z.


„Amióta a világ világ, háború és államalkotás egymással párhuzamosan fejlődnek.
Az államok egyre terebélyesednek, a számuk viszont ennek arányában egyre csökken.
Most pedig elérkeztünk arra a pontra, amikor egy maroknyi embercsoport egyetlenegy világállamot akar, egyetlenegy világhatalom irányításával! Így épp akkor fellegzene be az államalakítás és – rombolás iránti emberi vágy tévútra terelt, egyoldalú fejlődésének, amikor a technikai eszközök még el sem érték kiteljesedésük csúcspontját. Ugyanakkor mindez eleve ellentmond a földlakók másik alapvető igényének, a történelemalkotás iránti vágyának, valamint a történelem lényegének, a végleteknek.”

( Emil Erich Kästner )

Felhasznált és ajánlott irodalmak:

- Erich Kästner: A repülő osztály. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1977.
- Erich Kästner: Emil és a detektívek. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1983.
- Erich Kästner: A két Lotti. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2002.
- Erich Kästner: Mi újság volt tegnap? (Válogatás Erich Kästner újságcikkeiből 1945-1958.) PolgArt Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001.
- Kästner Múzeum – Drezda honlapja: http://www.erich-kaestner-museum.de
- Szekér Nóra: Erich Kästner különös élete. = Vigilia, 2001/7. szám, 531-541. p.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Szeptember 16. 08:51, hétfő | Külföld

Ismét szexuális zaklatással próbálják hírbe hozni Brett Kavanaugh amerikai főbírát

Ismét szexuális zaklatással próbálják hírbe hozni Brett Kavanaugh amerikai főbírát, a szövetségi legfelsőbb bíróság tavaly megválasztott új tagját. Donald Trump elnök per indítását javasolja az érintett bírónak.

2019. Szeptember 16. 07:19, hétfő | Külföld

Trump: az amerikai kormány csőre töltve készen áll a válaszadásra a Szaúd-Arábia elleni támadások után

Az amerikai kormány csőre töltve készen áll a válaszadásra a Szaúd-Arábia elleni támadások után – jelentette ki vasárnap esti Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.

2019. Szeptember 16. 05:00, hétfő | Külföld

Csökkent a működő olaj- és gázfúró kutak száma a világon

A világszerte működő olaj- és gázfúró kutak száma először csökkent négy hónapon belül augusztusban - írja az Oil&Gas Journal című szaklap a Baker Hughes Inc. adataira támaszkodva.

2019. Szeptember 15. 17:57, vasárnap | Külföld

Olvadás tapasztalható az orosz-ukrán viszonyban az ukrán külügyminiszter szerint

Olvadásként jellemezte az orosz-ukrán kapcsolatok jelenlegi alakulását Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter péntek esti tévéinterjújában.