Soha nem volt még olyan sok külföldön egy éven belül munkát vállaló magyar, mint tavaly év végén. Elsősorban a magasabb jövedelem miatt mennek nyugati országokba az emberek, de ha már ott vannak, akkor egyelőre nem is jönnek vissza. Miután számos ágazatból vándorolnak el az emberek, így itthon kevesebb szakképzett munkaerő marad, így mostanában már több szakmunkánál is szakemberhiány alakult ki - írja aVilággazdaság.

Mind több magyar keres munkát Nyugat-Európában. A tavalyi év utolsó három hónapjában már 111 ezer magyar dolgozott egy éven belül külföldön, ami történelmi rekordnak számít. Az elmúlt két évben 90 és 100 ezer körül, 2010-ben és 2011-ben pedig csak 50-60 ezer között ingadozott a létszámuk a KSH szerint.

„Az utóbbi négy évben folyamatos igény látszik a külföldi munkára, rengetegen jelentkeznek hozzánk, de sokan nem beszélnek nyelveket” – mondta a Világgazdaságnak Tanay Marcell, az EuWork ügyvezetője. „Legnagyobb létszámban a fiatal felnőttek, a 25 és 34 év közöttiek jelentkeznek, mert ez a korosztály a legmobilisabb. Az összes korosztályból vannak érdeklődők, az emberek 5-6 százaléka 50 év felett dönt úgy, hogy kimegy külföldre” – emelte ki a szakértő. „Ennek általában az az oka, hogy amikor felnőnek a gyerekeik, akkor újra szabaddá válnak. Az egész családdal viszont nehéz kiköltözni külföldre” – tette hozzá.

Az embereket a jobb megélhetés viszi külföldre

„Mindenkinek a több pénz a legfontosabb motivációja, mert nyugaton magasabbak a fizetések. Sokan úgy jelentkeznek hozzánk, hogy van munkájuk, de nem elégedettek a fizetésükkel, és nem tudnak előrelépni” – fejtette ki Tanay Marcell.

A legtöbben egy-két év külföldi munkavállalásban gondolkodnak. Van, aki lakásra, autóra, családalapításra gyűjt, de tapasztalatszerzés miatt vagy nyelvet tanulni is mennek külföldre. Az egy-két évet azonban nagyon sokan meghosszabbítják. „Más kelet-európai országokból többen mennek ki, mint Magyarországról, ami viszont speciális, hogy a magyarok nem is igazán jönnek haza. Két év alatt beilleszkednek, el tudnak helyezkedni a szakmájukban, kiépül a szociális hálójuk, és az itthon maradt barátok, családtagok is azt mondják, hogy ne jöjjenek haza” – hangsúlyozta Tanay Marcell.

„Leginkább a humán területeken végzettek mennek külföldre, akik nem tudnak itthon elhelyezkedni, vagy kevés pénzt keresnek” – mondta az ügyvezető. „Sokan mennek ki az egészségügyből, mert ezen a területen a legnagyobb a fizetési különbség Magyarország és a nyugati országok között. Az egészségügyben hétszer annyit lehet keresni, mint nálunk, miközben a legtöbb területen négyszeres a különbség” – mutatott rá Tanay.

Az informatikusok és a mérnökök elvándorlása most nem annyira jellemző, mert itthon is jól keresnek. Egyébként a szakmunkások, az érettségizettek és a diplomások is egyaránt érdeklődnek a külföldi munka iránt – foglalta össze a szakértő. Továbbra is Nagy-Britannia, Ausztria és Németország a legfontosabb célország.

Itthon kevesebb szakképzett munkaerő marad

Miután számos ágazatból vándorolnak el az emberek, így itthon kevesebb szakképzett munkaerő marad. Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója azt mondta: folyamatosan növekszik a külföldi telephelyen dolgozó foglalkoztatottak száma. Az orvosok, a mérnökök és az IT-szakemberek elvándorlása már évek óta megfigyelhető, mostanában azonban már több szakmunkánál is szakemberhiány alakult ki. „A gépipari szakmunkák területén, ahol a Magyarországra települt autógyárak fejlesztik a kapacitásaikat, igen nehéz megfelelőn képzett, nyelvet is beszélő munkatársat találni” – vélekedett Fehér Tamás. Szerinte már olyan területeken is munkaerőhiány kezd kialakulni, mint a targoncás vagy éppen a hentes.