Az azóta eltelt két év sem telt tétlenül, elkészült az engedélyes és kiviteli tervdokumentáció csaknem hat millióból, melyet természetesen a Miniszterelnökség finanszírozott. A közelmúltban megtörtént a támogatási szerződés aláírása is, melyet követően a támogatási összeg, , több mint másfélszer annyi, amennyit Lázár János megígért, csaknem 160 millió forint átutalása is megtörtént - mondta el a pénteken délután az Esterházy-kastély éttermében tartott sajtótájékoztatón Kovács Zoltán országgyűlési képviselő.

Áldozó Tamás polgármestertől megtudtuk, a kapu rekonstrukciója pontos kutatómunkát igényelt, hiszen a régi kapuról csupán fényképek maradtak fenn, ezek alapján kellett például a kapu méreteit is meghatározni. A korábbi ígérettel ellentétben nemcsak a régi kapu épül újjá, hanem a kastélyt határoló kerítés, mintegy 330 folyóméteren és az oldalsó és hátsó kisebb kapuk is. A városvezető elmondta, kisebb, saját forrásból megvalósuló fejlesztések is kísérik majd a beruházást, így a kastélykerítés mellett korszerűsítik a csapadékvíz-elvezetést és a gyalogosok által kijárt ösvényen, a kerítés mellett járdát építenek.

Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a régi kastélykapuról készült fotómontázst vehetett át Áldozó Tamás polgármestertől, köszönetképpen közbenjáró munkájáért

A kapuk és a kerítés megújítása és újjáépítése legkésőbb 2019. augusztusáig valósul meg.

A pápai Esterházy-kastély helyén egykor állt vár és a hozzá tartozó uradalom a 17. században, Esterházy Miklós nádor idején került a család birtokába. A vár kastéllyá történő építése a 18. században Esterházy Ferenc nevéhez fűződik, ekkor nyerte el a kastély épülete a végleges, ma is látható formáját. Ezt követően a 19. században Esterházy Pál idején az épületbelső felújítása során alakították ki a Nádor termet és az Ősök csarnokát. A legfontosabb változás azonban a kastélykapu felállítása volt. A kaput Párizsban vette, a szóbeszéd szerint a Tuileriák egyik, akkor leszerelt kapuja volt, amelyet 1750 körül készítettek Versailles-ban.
A kapu-együtteshez az őrépületektől a Nepumuki szoborig tartó szakaszon egyedi fermájú idomtéglákból épített kerítés tartozott, valamint egy oldalsó bejárati-kapu együttes.
A kapu és a kerítés egészen a második világháború végéig állt, a kapu sorsáról számos feltételezés született, dokumentáció nem áll rendelkezésre. A kerítés egy része napjainkban is áll, de sürgős felújításra szorul.

A szóban forgó beruházás során mind a kerítés, mind pedig a kapuk pontosan ugyanolyanok lesznek, mint amilyennek a 19.században készültek.

Aki kíváncsi a kastélykapu monumentális méreteire, az menjen el a Városházára, hiszen a lépcsőforduló falára ezen a héten felkerült az egykori kastélykerítést ábrázoló falmatrica.