Városlista
2019. március 22, péntek - Beáta, Izolda, Lea

Hírek

2019. Március 16. 06:53, szombat | Helyi
Forrás: EpVE

Március 15-e a 170 esztendeje zajlott ihászi csata helyszínén

Március 15-e a 170 esztendeje zajlott ihászi csata helyszínén

A szabadságharc idején számos katonai esemény volt, mégis a környékben élőknek az ihászi csata a legfontosabb. Miért? Mert 1849 után ez lesz a hely, »Hol sírjaink domborulnak, / Unokáink leborulnak, / És áldó imádság mellett / Mondják el szent neveinket. / A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!«” – emelte ki 2019. március 15-én Szappan Csaba r. alezredes, a Pápai Rendőrkapitányság vezetője Ihászon, a hősi obeliszknél tartott ünnepi beszédében. A Pápa mellett 1849-ben vívott ütközet – az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc egyetlen Veszprém megyei ütközete – hajdani színhelyén, az idei nemzeti ünnepen rendezett ünnepségen mindegyik megszólaló a kerek 170. évforduló jegyében emlékezett és emlékeztetett.

Köszöntőjében Sandl Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, hogy március 15-e a magyar nemzet „szabadságünnepe”, s ezt Ihászon különösebben nem is kell megmagyarázni kerek 170 esztendővel az itt zajlott csata miatt. „Amíg lesz magyar, addig lesz március 15-e, s amíg ez a nap ünnep lesz, s évről-évre emlékezünk és emlékeztetünk, addig lesz magyar szabadság is! Nekünk, magyaroknak március 15-e, és nekünk még külön ihásziaknak, marcaltőieknek, pápaiaknak június 27-e is egyet jelent a szabadsággal.” – mondta a faluvezető.

Beszédében Szappan Csaba végigvette a korabeli fontosabb csatákat, katonai eseményeket és honvédelmi személyiségeket. Példaként említette Görgeyt, Bemet, és természetesen Kmetyt. Röviden fölidézte a szabadságharc, s főként az ihászi csatáig elvezető történéseket, s magát az ihászi csatát is.

1849 nyarára „Európa békéjének megmentéséért” Haynau császári fővezér vezetése alatt a Dunántúlra zúdultak az osztrák hadak. Első céljuk volt szétzúzni Kmety hadosztályát, hogy zavartalanul foghassanak Győr ostromához. A Csornánál lévő magyar diadal (1849. június 13.) után a császáriak mindenképpen el akarták vágni egymástól Kmety és Pöltenberg Ernő csapatait, amihez azonban a Rábán való átkelésre volt szükség. Bár az összes átkelő pontot figyeltette Kmety, s lerontatta a Marcal hídjait is, végül az ellenségnek 1849. június 27-én két helyen (Várkesző, Árpás) is sikerült átkelni a folyón. Kmety ekkor az egyetlen helyes megoldást választotta: a bekerítéstől tartva, a tarthatatlan folyóvonalat feladva, a Pápa felé fekvő Ihász-pusztához vonulva vonta össze hadosztályát, s harcra készen várta az ellenséget. A császári-királyi Gerstner-dandár miután átkelt a Rábán Várkeszőnél, csatarendbe állt, s két oszlopban Marcaltő déli csúcsáig nyomult előre, délután két órakor harc nélkül megszállta a települést, s itt rövid pihenőt tartott. Schütte a felszedett várkeszői hidat Marcaltőnél verette fel, s így a dandár folytathatta további menetelését Lesháza felé. A lesházai majorságnál, a magaslatokon foglaltak állást az osztrák lövegek, s kezdték meg tüzelésüket. Délután négy óra tájban a magyar lovasüteg előre nyomult, s e pillanatban a magyar jobbszárnyon lévő hat század Vilmos-huszár is támadásba ment át. A magyar balszárnyon lévő négy hatfontos gyalogos löveg is előrenyomult, és kereszttűzbe fogta a császári-királyi gyalogságot. Schütte a huszárroham elhárítására a két dragonyosszázadot és gyalogütegének felét küldte. A félüteg magas gabonavetések között állott, s hagyta a huszárokat négyszáz méterre magához közeledni, majd pusztító kartácstűzzel visszafordulásra kényszerítette a magyar huszárokat. Eközben a magyar tüzérség mindkét szárnyon előre nyomult. Schütte ekkor úgy vélte, vagy „meg kell támadni az ellenséget, hogy azt vagy visszaverjük, vagy legalább becsülettel bukjunk el”. Hat óra tájban elrendelte a tömegek előrenyomulását zeneszó mellett. A magyar tüzérség is kartáccsal lőtte az előrenyomuló császári-királyi csapatokat; – visszaemlékezések szerint a lovasüteg valósággal utcát söpört két lövéssel a dragonyosok között. Kmety miután az ellenség hadmozdulataiból arra következtetett, hogy seregét bekerítés fenyegeti, elrendelte a visszavonulást, amelyet a lovasüteg és lovasság fedezett. Kováts Antal tűzmester visszaemlékezése szerint: „A hosszas ágyúzás töltényeinket majdnem teljesen fölemészté, a tartalékunk pedig Pápán állt tisztes távolságban, ágyúink annyira kihevültek, hogy már nem sokáig lehetett volna velök működni, – forró mocskos lé folyt ki belőlük amint a hátsó csavarral a cső elejét lefele hajtották”. Miután a császáriak beszüntették rohamukat, Schütte nem üldözte Kmetyt, teljes hadrendben hagyhatta el az ütközet helyszínét Pápa-Tapolcafő felé. Összességében elmondható, hogy a Vilmos-huszárok egyetlen rohamán kívül voltaképpen csak tüzérségi harc folyt az ihászi csatatéren. Kmety jelentése szerint a csata ¾ 4-től 6 óráig tartott. A veszteségekről szóló jelentések ellentmondóak, nem pontosak. Nem tudni, hogy a rengeteg halottat hol temethették el. Egyes források szerint az ihászi és marcaltői határban, valamint a marcaltői temetőben, jelöletlen sírokban is nyugszanak a csatában elesett katonák közül.

A rendezvényen a marcaltői Kmety György Evangélikus Általános Iskola diáksága adott zenés-irodalmi műsort, melyben tekintélyes részben Petőfi Sándor költemény-részleteket hallhatott az egybegyűlt ünneplő közösség.


Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet ügyvivője, Kerecsényi Zoltán pápai önkormányzati képviselő ünnepi gondolatai közt külön köszönetet mondott a marcaltői-ihászi iskolásoknak, hogy fölhívták a figyelmet a 170 esztendeje eltűnt-meghalt Petőfire, hiszen a hagyomány szerint, annak idején, 1841. március idusa környékén obsitosként, betegen, nedves, havas időben Ihászon keresztül gyalogolt Pápa felé Petrovics Sándor, akiből Pápán lett Petőfi. (E hagyomány és az idei 170. ihászi és Petőfi-évforduló jegyében, a közeljövőben, az Elsősorban pápai Városbarát Egylet közvetítésével Petőfi-emlékdomborművet kap ajándékba a marcaltői iskola. – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól.) Továbbá Kerecsényi emlékeztetett: Petőfi mellett azon kevesek sorában, akiknek a versei végigkísérnek bennünket a fontosabb 1848/49-es ütközetek, győzelmek színhelyein, számon tartunk egy költőt, méghozzá az ihászi csatában is küzdött költőt: Pap Gábor egykori pápai diákot, későbbi dunántúli református püspököt, a keresztény-zsidó párbeszéd előfutárát. Reá emlékeztet 2011 óta, az ihászi emlékparkban, a hősi emlékoszlop mellett emelt emlékkő, s a két hajdani jeles pápai diákra, poétára való emlékeztetésül Petőfi-Pap emléklapokban részesülnek idén az ihászi csata évfordulójára meghirdetett rajzpályázat díjazottjai.

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet Marcaltő Önkormányzatával közösen még tavaly hirdetett rajzpályázatot a 170 éve Pápa mellett vívott ihászi csata emlékére „Ihászi csata 170” címmel. A pályázaton bármilyen rajz és festmény részt vehetett, amely valamilyen módon kapcsolódott az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc egyetlen Veszprém megyei ütközetéhez. Sok szép alkotás érkezett, melyek közül a fölkért értékelők, Zsuppán István művésztanár és felesége, Zsuppán Istvánné ny. rajztanárnő díjazták a beérkezett alkotásokat.


A díjazott kis diák-alkotók jutalmait Kerecsényi Zoltán és Sandl Zoltán nyújtották át a mostani ihászi emlékünnepség keretében, így az I. helyezett Winhoffer Júliának, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola 6. osztályos diákjának, a II. helyezett Domonkos Viviennek, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola 6. osztályos diákjának, a III. helyezett Kunszt Lucának, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola 5. osztályos diákjának, illetve a két különdíjasnak, Csiszár Lilinek, a pápai Tarczy Lajos Általános Iskola 3. osztályos diákjának, valamint Trosits Rékának, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola 5. osztályos diákjának.


A szervezők nevében az Elsősorban pápai Városbarát Egylet ügyvivője köszönetet mondott a pályázat önzetlen támogatóinak: a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárnak, a Pápai Református Gyűjtemények Levéltárának, a Kossuth Szövetség országos elnökségének és Marcaltő község Önkormányzatának.

A március 15-i ihászi ünnep emlékkoszorúk elhelyezésével zárult a faluközpont parkjában álló emlékjeleknél.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Március 22. 09:17, péntek | Helyi

Orbán Imre a vörösterrorról

A Mi Hazánk Mozgalom politikusa 100 évvel ezelőtti kommunista hatalomátvétel kapcsán emlékezett meg a vörösterrorról.

2019. Március 21. 17:42, csütörtök | Helyi

90 esztendeje hunyt el Batthyány Ilona

Napra pontosan ma kerek kilencven esztendeje, 1929. március 21-én hunyt el az első felelős magyar kormányfő, a vértanú gróf Batthyány Lajos és neje, gróf Zichy Antónia második gyermeke: Batthyány Ilona.

2019. Március 21. 17:39, csütörtök | Helyi

Üzemképtelen volt a 80 ezerért árult láncfűrész

Egy internetes csaló ügyében folytatott vizsgálatot fejezett be a Pápai Rendőrkapitányság.

2019. Március 21. 14:10, csütörtök | Helyi

Évértékelő állománygyűlés Pápán

A 2018-ban végzett munkát értékelték a pápai rendőrök.