Városlista
2018. december 14, péntek - Szilárda

Hírek

2018. December 04. 17:22, kedd | Helyi
Forrás: EpVE

Ismeretterjesztő előadás a régi népi-paraszti kultúráról és a „Kertmagyarország” eszményéről

Ismeretterjesztő előadás a régi népi-paraszti kultúráról és a „Kertmagyarország” eszményéről

„Kertmagyarország – vidék, földművelés, parasztság a magyar történelemben és irodalomban” címmel tartotta soron következő foglalkozását a pápai JMSZK Kertbarát Népfőiskola közössége december 5-én, a pápai Huszár Közösségi Házban, melynek meghívott vendége és felkért előadója Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet ügyvivője, városi képviselő volt.

Az előadó bevezetőjében elmondta, szívesen tett eleget a kisközösség felkérésének, mert a népi származású magyar írók és költők művei, üzenetei mindig is közel álltak hozzá, egyik-másik pályája, megismertetése régóta foglalkoztatja, még a pápai Huszár Közösségi Ház elődjében, a néhai pápai Helyőrségi Művelődési Házban (HEMO-ban) munkálkodva is nem egyszer szervezett hasonló ismeretterjesztő programot tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt, amelyet még például Veres Péter író fia, a közelmúltban elhunyt Veres István is megtisztelt jelenlétével.

Kerecsényi Zoltán vetített képekkel, érdekes szövegrészletekkel, idézetekkel, versekkel színesített előadásában kiemelte, történelmi tény, hogy az állattenyésztés mellett a földművelés és a kertes gazdálkodás hasonló mértékben járult hozzá Magyarország Európában való megmaradásához, évezredes gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődéséhez, s a földművelő, kertet művelő egyszerű nép soraiból számos kivételes tehetségű magyar ember emelkedett ki, akik sok időn át gazdagították e „legelőből hazává lett szülőföldet” „emóciókkal, szimbólumokkal, üzenetekkel, tartalmakkal, olykor saját vérükkel” – idézte Szőcs Géza költő gondolatait Kerecsényi, aki elsőként a szegényparaszti-jobbágyi sorból kitűnt, ácsteszéri születésű néptanítóról, Táncsics Mihályról szólt részletesebben. Mint mondta, Táncsics egy életen át szívén viselte a „derék magyar földműves nép” felvilágosítását, művelődését, s nem utolsó sorban egész létének jobbítását. Kitért Táncsics pápai kötődésére is, miszerint fiatalként betegségéből a pápai irgalmasok kórházában lábadozott, s éberségének köszönhetően akkortájt még egy tűzvészt is megakadályozott Pápán, amikor egy éjszaka félreverte a kórházi kápolna harangját.

Egy, a magyar népi kultúrából újjászülető, művelt Magyarország megteremtése volt a célja Kodálynak, Bartóknak, akik a magyar paraszti zenekultúra felfedezésével, a magyar falusi kultúrában rejlő értékek, elsősorban a népdalok megmentésével, oktatásba való beemelésével óriási – máig ható – missziót hajtottak végre. Az ő nyomukban járt megannyi olyan falukutató, irodalmár, újságíró, művész és politikus, mint például Németh László, Somogyi Imre, Veres Péter, Illyés Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre.
Kerecsényi kiemelte, hogy az első világégést, illetve a trianoni tragédiát követő években, de még a második világháború kitörése előtt, a nyugaton egy „kisbajszú”, valamint keleten egy „nagybajszú” éledező önkényének közelgő félelmétől átitatott világban, magyar földön egy új modernizációs irányzat, egy új, közös gondolkodásra késztető mozgalom, a népi mozgalom, vagy másképpen nevezve az ún. „harmadik út” kezdte bontogatni szárnyait. Főként az ún. népi írók – köztük szinte első ízben egy orvosember, Németh László (Lásd pl.: Németh László: Életcél – részletek. = Somogyi Imre: Kertmagyarország felé. Hét Krajcár-Baranta-Püski, Bp. 2014.) – kezdték hangoztatni: nemzeti eszmények és hagyományok tiszteletére, emberi és polgári szabadságjogok maradéktalan érvényesülésére és szociális igazságosságra volna égető szükség; a magyarság (főleg az agrárország jellegű Magyarország lakosságnak jelentős részét kitevő szegény sorsú, egyszerű emberek, a parasztok) gondja-baja csak úgy volna orvosolható, ha a politika képes lenne a nemzet, a demokrácia, a szociális igazságosság ügyének együttes képviseletére.
A népi mozgalom tagjai a magyar jövőt, s egyáltalán a magyar megmaradást egy magyar vidéki, paraszti, népi kultúrából táplálkozó „önkormányzatiságban” látták, egy ilyen alapokon álló, önálló magyar „utat”, egy sajátos ország-formát, a földdel, a földért élő „Kertmagyarországot” képzeltek el koruk és jövőjük társadalmának. E kapcsán Kerecsényi elsősorban Veres Péter és Bajcsy-Zsilinszky Endre Magyar megmaradás, A paraszti jövendő, Az Alföld parasztsága, Parasztsors-magyar sors, Egyetlen út: a magyar paraszt című írásaiból idézett megkapó részleteket.

„Az igazi kultúra a néplélek mélyén, a közösség örök és elemi dolgaiból, harcból, szenvedésből, szerelemből születik, és nem rotációsgépen gyártják, és nem rádión vagy hangszórón terjesztik, hanem a lélek adja léleknek. Ilyen volt a múlt paraszti-népi kultúrája és ilyen lesz a jövő egyetemes kultúrája... a magyar népnek s benne a paraszti törzsnek van saját észjárása, saját jelleme és van saját egyensúlyérzéke. Ezzel élt, ezzel tartotta fenn magát ezer év óta vagy még régebben, és ezzel tartja fenn magát a jövőben is. Csak jusson hozzá egyszer, hogy kipróbálhassa az erejét és a jó eszét, hogy megkísérelhesse, hogyan is csinálhatna a magyar földből valódi Kánaánt, amely eddig csak gúnynévnek hatott, s hogyan csinálhatna a magyar népből egészséges, vidám, szabad közösséget, amilyen eddig még sohasem volt...”
(Veres Péter)

„Millió és millió hold földdel kell meggyarapítani a magyar paraszti nép létalapját és azon kívül sok minden egyébbel megjavítani sorsát, megkönnyíteni és szebbé tenni életét. Nem is csak szociális és emberi igazság beteljesítésére, hanem még inkább azért, mert a magyar gondolatot, a magyar önálló szellemi életet, a független magyar államot, melyért tíz évszázad magyar nemzedékei szenvedtek és véreztek szinte emberfölötti módon és mértékig, s velük a nagyszerű és Európa számára is pótolhatatlan magyar történelmi hivatást: csak ez az így megerősödő, önbizalmában megszilárduló, ellenálló és cselekvő erejében megsokszorozódó magyar paraszt mentheti meg. Senki, senki, senki más!!”
(Bajcsy-Zsilinszky Endre)


Kerecsényi Zoltán részletesen szólt a szegényparaszti sorból felemelkedett népi íróról, szobrászművészről, kertészről, Somogyi Imréről, a „Kertmagyarország felé” című kötet szerzőjéről. „Magyarország parasztország, és kert-Magyarországnak kell lennie... a parasztkultúra az igazi magyar kultúra. Ha valamiért becsülnek bennünket, csak ezért becsülhetnek meg, és nem azért, amit más nemzetektől magunkra vagy magunkba szedtünk...” – idézte Somogyit Kerecsényi. A magyar népi mozgalom gazdasági-társadalmi jövőképének, a minőségi földművelés magyarországi megteremtésének sürgetőjeként föllépő „parasztzseni” sok szép ötlettel, kezdeményezéssel bírt, szorgalmazta többek között a pedagógia megújítását, az ún. népfőiskolák életre hívását, új tantárgyak – mint a néprajz, magyarság- és népismeret – bevezetését, különféle népi tanfolyamok, szakkörök, kertbarát körök alakítását. Kerecsényi Zoltán kiemelte, gyakorlatilag Somogyinak köszönhető, hogy utána később, a „Kertészkedj, művelődj, barátkozz!” jelszó alatt országos hatókörű kertbarát mozgalom jöhetett létre, hogy létrejöhetett az 1970-es években a Kertbarátok Országos Szövetsége, – és így élhet Pápán is Kertbarát Népfőiskola.

Az előadó természetesen lokális vonatkozásokat sem feledett ki előadásából. Szólt olyan érdekességekről, mint Pápa város egykori díszpolgárának, Kossuth Lajosnak emigrációbéli kertészeti-növénytani hobbijáról, fennmaradt herbáriumáról, a Pápa melletti, nagydémi születésű, Kossuth mellett szintén előszeretettel kertészkedő Ihász Dániel ’48-as honvédezredesről, a szomszédos Vas megyében, Ikervár környéki birtokain mintagazdaságot teremtő Batthyány Lajos grófról, aki mintegy ötvenezer eperfát ültetett, üvegházakat építtetett, déligyümölcsöt, cukorrépát termesztett. Szólt a szintén tradicionális vidéki világból, Pápa mellől, a Somló lábától származott, ősi népi-paraszti hagyományokat, emlékeket, értékeket őrző-továbbörökítő, költészetében ötvöző poétáról, a Pápai Kollégiumból, majd a fővárosi Dózsa György Népi Kollégiumból indult Nagy Lászlóról, aki éppen Pápán találkozott először az 194O-es években a szegényparasztság érdekeiért fellépő népi irodalmárral-politikussal, Veres Péterrel, aki mindhalálig pártfogolta. Szólt a népi mozgalom jelesei által országosan is számon tartott néhai tehetséges, Pápa vidéki, eke mellől verselő dákai Kapcsándy Sándorról, illetve az egeraljai Szalóky Károlyról. Utóbbi kapcsán Kerecsényi kiemelte a pusztuló hagyományos magyar paraszti életforma tárgyi emlékeinek összegyűjtésében végzett elévülhetetlen szerepét, az egeraljai helytörténeti falugyűjtemény létrehozását.
Pápai Jókai-emlékév lévén, előadásának végén Kerecsényi Zoltán kitért Jókai Mór kertszeretetére is. Mint mondta, a kertészkedést diákoskodása óta szerette a nagy író, konkrétan egykori tanára, Vály Ferenc professzor szerettette meg vele, idős korára a Svábhegyen mintaszerű szőlőkertet és gyümölcsöst létesített, növényismerete példás volt, melyről később, 1925-ben a híres botanikus, Moesz Gusztáv alapos tanulmányt adott közre a Természettudományi Közlönyben.
Előadásának záró részében Moldoványi Ákos több, mint három évtizede közreadott „Kertész legyen, ki boldogságra vágyik!” című kötetét ajánlotta hallgatósága figyelmébe Kerecsényi Zoltán, melyben két pápai kötődésű személyiség: Rab Zsuzsa költőnő és Somogyi József szobrászművész kert- és természet szeretetéről szóló kedves fejezet található. Végül minden jelenlévő egy-egy fénymásolt Veres Péter és Kapcsándy Sándor verset kapott ajándékba.

Kerecsényi Zoltán szerint, még ha sok mindent túl is haladt az idő, a technikai fejlődés, a múlt századi népi-paraszti értelmiség program-gondolatai közül számos dolog ma is megszívlelendő, főként azok, amelyek a nemzeti megmaradásra vonatkozóak; és amikre felhívták a figyelmet, a kultúránkra, a régi földművelő, kertet művelő egyszerű magyar nép ősi értékeire (a hagyományokra, a művészeti emlékekre, a létet-lelket fenntartó, s akár az egészséget is megtartó népi szokásmódokra, ismeretekre) vonatkozókat, amiket továbbra is meg kell(ene) őriznünk és továbbra is őrizniük kell(ene) az utánunk következőknek is.

-t-

(Fotók: EpVE)

Ezek érdekelhetnek még

2018. December 14. 13:45, péntek | Helyi

Ittasan az árokba hajtott gépkocsijával

Befejezte a Pápai Rendőrkapitányság az ittasan balesetet okozó sofőr ellen folytatott büntetőeljárás vizsgálatát.

2018. December 14. 10:42, péntek | Helyi

Évet értékelt a Pápa Városi Baleset-megelőzési Bizottság

A Pápa Városi Baleset-megelőzési Bizottság 2018. december 12-én délután tartotta évértékelő ülését a Pápai Rendőrkapitányságon.

2018. December 14. 10:18, péntek | Helyi

Átadták a mosoly dobozokat

Tartós élelmiszerek, játékok, ruházat, háztartási szerek, édességek. Sok szépen becsomagolt ajándékcsomaggal telt meg a szocialista párt helyi irodája, melyeket ma reggel adtak át a Pápai Nagycsaládosok Egyesületének.

2018. December 14. 09:44, péntek | Helyi

Utánpótlás kosarasok kaptak díjat

Az Újpest elleni NB1/B-s kosárlabda mérkőzés szünetében díjazták a Concordia Motax KC utánpótlás játékosait.