Az "Elsősorban pápai" - Városbarát Egylet február 2-án tartotta Kossuth-Emlékprojektes önkéntesi összejövetelét a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár Fapiac téri épületében, melynek keretében az Emlékprojekt védnöke, Kanozsainé dr. Pék Mária címzetes főjegyző asszony átnyújtotta a projekt ajándékaként a Kossuth Lajos portréját ábrázoló domborművet (Tóth László balatonalmádi alkotó munkája) a marcaltő-ihászi hagyományőrzőknek, akik azt majd március idusán - Kossuth születésének idei, 215. évfordulója jegyében - fogják fölavatni egy arra méltó helyen. (A Kossuth-domborműből az esztendő folyamán más, Kossuthoz kötődő Pápa környéki közösség is fog kapni, az Emlékprojekt önkéntesei ajándékozni szeretnének például egy példányt a nagydémi honismereti körnek is, akik a nagydémi születésű Ihász Dániel emlékét tartják fenn évtizedek óta. Ihász Dániel Kossuth egykori személyi titkára, barátja volt, élete végéig, az emigrációban is szolgálta-segítette az egykori magyar kormányzót.)

Második alkalommal került átadásra az Emlékprojekt Éberhardt Károly Emlékplakettje.
A 110 éve elhunyt egykori vaszari segédtanítóról, Kossuth barátjáról, a Pápa melletti Gecse temetőkertjében nyugvó híres-neves katonaemberről elnevezett kis emléktárgy arra hivatott, hogy az Emlékprojekt programfolyama (2016/17) során ráirányítsa a figyelmet e Pápa környéki kossuth-i neves személyiségre - a manapság kevésbé emlegetett, méltatlanul elfeledett személyiségre, s emlékén keresztül fölhívja a figyelmet az Emlékplakett adományozottjaira, akik valamilyen módon eddigi tevékenységükkel bizonyítottak a kossuthi és '48-as, lokális hagyományőrzés területén, vagy valamiképpen segítették azt. Ekképp részesült tavaly év végén az emlékplakettben Gecse település, amely évtizedek óta gondozza Éberhardt és hozzátartozói nyugvóhelyét.

Most az emlékplakettet megkapta a pápai Honvéd Bajtársi Klub is, mert az elmúlt időkben számtalan '48/49-es emlékápoló "akcióban" tevékenyen vettek részt, illetve támogattak azokat (pl. több, mint egy évtizede rendszeres közreműködői az ihászi főhajtásoknak, segítők vetélkedők, megemlékezések szervezésében is (pl. 2008-ban Petőfi-vetélkedő, s most a Kossuth Emlékprojektes vetélkedő előkészítésében is tevékeny résztvevők). A tervek szerint, az Emlékplakettet a 2017 március idusán megtartandó Kossuth- és ’48-as pápai iskolás vetélkedő három helyezettje is meg fogja kapni. Ők azért, hogy az előttünk álló '18/19-es emlékévekben legyenek példamutatók fiatal társaik körében a lokális emlékek fenntartása tekintetében. Illetve 2017 szeptemberében, Kossuth díszpolgársági évfordulónapján Pápa jelenlegi díszpolgárainak is oda szeretnék ajándékozni a projekt önkéntesei. (Eredetileg hat példányt terveztek közreadni az emlékplakettből az egyleti-emlékprojekti önkéntesek, de időközben fölvetődött, hogy ennél több - 10 - személy/szervezet is méltó lehet arra.)

A február 2-i ankéton két jeles személyre is emlékeztek.
Az "Elsősorban pápai" - Városbarát Egylet Kossuth-Emlékprojektje keretében, a múlt hétvégén koszorút helyezett el Katona Tamás emlékére.
Az ország egykori legkiemelkedőbb '48-as hagyományápolója, a népszerű történész négy esztendeje hunyt el, - 2017. február 2-án lenne 85 esztendős...
Halála előtt nem sokkal járt Pápán és Ihász-pusztán, az egykori csata helyén is... Emlékére 2014-ben a helyiek emléktáblát állítottak és fát ültettek... Az akkori avató gondolatokból idézünk: „Katona Tamás rendkívül energikus, szívós magyar ember volt. Közelítve a nyolcadik x-hez is, képes volt arra, hogy megállás és pihenés nélkül, egy kis utazótáskával a kezében keresztülutazza az egész országot, hogy Petőfiről, Kossuthról,Görgeyről, Batthyányról, a márciusi ifjakról, az aradi vértanúkról meséljen fiataloknak, felnőtteknek, mindenkinek, ahová hívták, várták. Ő szinte sohasem tudott nemet mondani, mindig kész volt vonatra ülni, hosszú órákat utazni a Dunántúlra, a Tiszántúlra, vagy éppenséggel a határokon kívülre. Mert bizony rengetegszer ment a határon túli, régi magyar területekre is. Nem számított neki időjárás, zord idő, vagy nehéz technikai akadály, ahová megígérte, hogy elmegy, mindenképpen ott volt. Itt volt velünk négy esztendővel ezelőtt is március 15-én, az ihászi csata egykori helyszínén, igencsak nagy hideg, szél közepette, külföldről, a Felvidékről igyekezve ide; aztán rá egy évre, három esztendeje a pápai Petőfi Asztaltársasághoz jőve, amikor kissé a közlekedéssel gyűlt meg a baja. Nem egyszer voltam tanúja hajthatatlanságának, eltökéltségének, kötelességtudatának. Jól ismerte ezt a vidéket. Sokszor járt erre. 1996 nyarának végén, a huszártalálkozó alkalmával, Pápán, az ihászi csata emlékművénél, a Március 15. téren, majd a huszáremlékműnél is ő mondta az emlékbeszédet. Később Batthyányról is méltón emlékezett meg Pápán, a nemzeti ellenállás „sarkcsillagaként” aposztrofálta a Pápa melletti Dákát, amelyet az 1849. október 6-án kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye tett azzá, amikor e tájra tért haza svájci száműzetéséből három gyermekével együtt. Katona Tamás konzervatív ember volt, de nyitott, őszinte, alázatos. Partnernek tekintett mindenkit - világnézeti-politikai hovatartozásra való tekintet nélkül - együtt gondolkodó, felelősséget közösen vállaló társként. Katona Tamás olyan régi vágású úriember, egy valódi nemzetben gondolkodó közéleti személyiség volt, amilyenből még egy hasonló egy azonos századon belül igen kevés születik…” (Hangsúlyozta mindezeket Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, aki egy nemzeti szalaggal átkötött kis zacskó földet hozott a Katona Tamás szívéhez igen közel álló váci csata emlékhelyéről, a „Hétkápolnától”, azért, hogy az elültetett ihászi emlékfa gyökeréhez öntve, a váci és ihászi csatahősök jelképes pora összekapcsolódjék Ihászon Katona Tamás emlékével.

Nyílván a tavaly elhunyt H. Szabó Lajos helytörténész munkássága többet érdemel, mint egy szerény városbarátos ankét, hiszen H. Szabó Lajos - Lajos bácsi - gazdag életének egyes fejezetei még egy külön konferencia tárgya is lehetne. - Nyílván erre majd a jövőben gondolni kell... - Azonban halála után, így pár hónappal, az általa szívvel-lélekkel 1997-ben Pápára kezdeményezett-szervezett nagy sikerű VI. Országos Kossuth Tábor 20 éves évfordulójáról mindenképpen meg szerettek volna emlékezni az "Elsősorban pápai" - Városbarát Egylet Kossuth-Emlékprojektje keretében. Pápa és környéke emblematikus Kossuthos, '48-as hagyományőrzőjéről, H. Szabó Lajosról illő megemlékeznünk 2018 kerek évfordulói előtt, a Kossuth díszpolgársági évforduló évében - hangsúlyozta Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő, önkormányzati képviselő, aki hozzátette: a Kossuth Emlékprojekt indulásakor el is mondtuk, hogy az Emlékprojektet - a 2018/19-es '48/49-es emlékévekre való ráhangolódáson túl - az ő emlékének is ajánljuk.

A február 2-i alkalmon H. Szabó Lajosra - Lajos bácsira - egykori jó barátja, segítője, az Emlékprojekt egyik önkéntese, Váminé Molnár Emma könyvtáros asszony emlékezett személyes gondolatai megosztásával, valamint egy archív videófelvétel levetítése segítségével...

A Kossuth Emlékprojekt indulása óta, 2016 ősze óta már számos pápai és Pápa környéki '48/49-es emlékhelyet kerestek fel az emlékprojekti önkéntesek, s jelöltek meg emlékszalaggal, emlék-koszorúval. A téli, hideg hónapok elmúltával, márciusban folytatódik tovább a vállalt feladat, a 2017-ben évfordulós honvédsírok, emlékművek felkeresése, megjelölése és dokumentálása. Márciusban például Nagy Boldizsárra, Pápa város egykori főjegyzőjére is emlékeztetni kívánnak. A 195 éve született és 125 éve elhunyt Nagy Boldizsár '48-as veterán, nemzetőr-honvéd hadnagy élete végéig hű volt a '48-as eszmékhez, lelkes támogatója volt Kossuth Lajos pápai díszpolgári címmel való kitűntetésének, - ő is írta alá a díszoklevelet 130 évvel ezelőtt a pápai városházán...