A Hubertus-perben minden érdemi kérdésben elutasította a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet keresetét az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletében, amelyben a felperes állami oldal szerette volna elérni egy 1992-ben kötött privatizációs szerződés teljes semmisségének kimondását - tájékoztatta Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője az MTI-t.

Hozzátette, hogy a február elején megszületett bírósági döntés értelmében az államnak több mint 18 millió forintos perköltséget kell megfizetnie.
Bártfai Beatrix, az állami oldal jogi képviselője az MTI-nek azt mondta: az állami oldal fellebbez a döntés ellen,
Az ügyben már kétszer is született közbenső ítélet, amit a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett, új eljárásra kötelezve a Kaposvári Törvényszéket. Az utolsó tárgyalási körben a felperes módosította a keresetét, visszavonva a hajdani szerződés jó erkölcsbe ütközésének megállapítása iránti igényét. Ezzel kapcsolatban Hubay Gyula, a Hubertus jogi képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a jó erkölcsbe ütközés megállapítása a kereset azon része volt, amivel a felperes éveken át meghurcolta a nyilvánosság előtt a cég tulajdonosait, ezért az alperes ezt a lépést inkorrektnek tartja, hiszen így nem állt módjában tisztázni magát.
A vagyonjogi pert a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet indította 2011-ben, kezdeményezve, hogy nyilvánítsák semmisnek a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor, 1992-ben, a Hubertus Agráripari Bt.-vel kötött szerződést. A megállapodás értelmében az állami gazdaság jogutódjának számító, akkor még részben állami tulajdonú társaság 7725 hektárnyi területet hektáronként 10 forintos haszonbérleti díjért vehetett használatba 99 évre, 30 évvel meghosszabbíthatóan oly módon, ami a felperes eredeti keresete szerint számos egykori jogszabályba, továbbá jó erkölcsbe ütközik.
A németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő bt. álláspontja az, hogy azért határozták meg egykor jelképes összegben a földbérleti díjat, mert az állami gazdaság jogutódjaként vállalták a szerződésben a Nagyberek térségének vízkormányzását is.
Bártfai Beatrix, az állami oldal jogi képviselője az MTI-nek azt mondta: a Debreceni Ítélőtábla már kétszer hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet eljárásjogi hibákra hivatkozva, amivel szerinte az a probléma, hogy az ítélőtábla teljesen jogsértő módon érdemben is kifejtette álláspontját arról, hogy szerinte megalapozatlan az állami kereset, és a saját álláspontját kötelezővé tette az első fokú bíróságnak is.
A Kaposvári Törvényszék így nem tudta saját hatáskörben megítélni a megismételt eljárásban újonnan felhozott érveket, ami súlyosan és alapvetően sérti a bírói függetlenség elvét - tette hozzá. Leszögezte: az állami oldal természetesen fellebbez a döntés ellen, még ha tudható is, hogy a Debreceni Ítélőtábla milyen döntést fog hozni, hiszen a végzésében azt már előre közölte. Emiatt immár bizonyos, hogy ez a per a Kúrián fog eldőlni - véleményezte a jogi képviselő. Mint kifejtette, a jó erkölcsbe ütközés megállapítása iránti igényt csakis pertaktikai okból vonták vissza, mert annak bizonyítása túl hosszadalmas eljárást igényelne.
A gyorsabb pervitel érdekében először azt szeretnék elérni, hogy a bíróság a szerződés jogszabályba ütközését bírálja el, hiszen ha ezért semmis a Hubertus-szerződés, úgy a jó erkölcsbe ütközés miatti hosszadalmas és költséges bizonyítás lefolytatására egy új perben már nem lenne szükség.