A nyár közeledtével egyre több diák érzi úgy, hogy itt az idő dolgozni. Persze van olyan is, aki ezt évközben is megteszi, de a 18 év alatti diákok többsége csak nyáron jut oda, hogy munkát vállaljon. Na de mennyit is kell fizetni egy diák munkaerő és mennyit egy szakképzett munkavállaló után? A munkaadók többsége felismerte már, hogy a diákok után kevesebb járulékot kell fizetni, valamint pont a legtöbb munkavállalóval ellentétben, nyáron szeretnének dolgozni.

Ha valaki dolgozni szeretne, pár feltételnek meg kell felelnie. Többek közt ilyen a betöltött 16 éves életkor, illetve, ha iskolaszövetkezeten keresztül dolgozol nyáron akkor a 15 év. Fontos tudni azonban, hogy a 18 év alatti diákok nem dolgozhatnak éjjel.

Mivel egy diák többféleképpen dolgozhat, a legköltséghatékonyabb, ha iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, mert akkor a munkabéréből csak a 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra, semmi más. Erről minden év május 20-ig adóbevallást kell készíteni az adóhatóság felé.

Ezzel szemben, ha munkavállalóként dolgozol akkor 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell utána fizetni, és ezek mind a jövedelmedet terhelik. A bruttó bérből ezeket a munkáltató az adóhatóság felé utalja el, így a diáknak nincs vele teendője. Fontos momentum, hogy ezáltal biztosítva is van a diák, tehát szükség esetén jogosult táppénzre, valamint a tb is fizetve van. Szintén adóbevallás-köteles munkavállalási mód.

Egy diák végezhet még alkalmi munkát, ami szabályozva van: maximum 5 nap egybefüggő munka, egy hónapon belül 15 nap, illetve egy éven belül 90 nap munkaviszony. Ezesetben a munkaadó napi 1000 forintot köteles megfizetni az adóhatóság felé. Alkalmi munkának minősül a filmipari statisztaszerep is, mely napi 12.000 forintos jövedelemig nem bevallás-köteles.

Háztartási alkalmazottként is dolgozhat a diák, mely egyet jelent a mosás-főzés-takarítás-gyermek felügyelet ellátással. Nem adóköteles jövedelem, bevallást sem kell róla készíteni, de ha a diák kéri, a munkaadónak ki kell adnia egy igazolást arról, hogy honnan származik a jövedelme, hogy ha azt az adóhatóság kéri, be tudja mutatni.

A munkaadónak továbbá minden hónapban ki kell adni a munkavállaló részére egy igazolást (népszerű nevén fizetési szalag), melyen szerepel a bruttó, valamint a nettó bér, és az azt terhelő összes levonás. A jövedelemről, akár diákként dolgozik valaki, akár nem, minden évben, amikor dolgozott, adóbevallást kell készíteni az adóhatóság felé. Ezt a mai szabályok szerint a NAV elkészíti, de mindenkinek magának kell ellenőriznie, mert ha nem teszi és véletlenül nem jó adatok szerepelnek benne, akkor elmaradhat a módosítás, aminek következménye van a munkavállalóra nézve.